Egy városban élünk, dolgozunk, szórakozunk, utazunk – bármit teszünk, egy településen tesszük. A Fenntartható Közösségek Alapítvány által működtetett Fenntartható Városok kezdeményezés célja a települési fenntarthatóság kérdéseit övező tudásanyag összegyűjtése, átadása, a jó gyakorlatok megosztásának elősegítése.

A városi növekedés jelenlegi üteme korábban soha nem látott mértéket öltött. A gyors urbanizáció óriási kihívásokkal jár, beleértve a növekvő légszennyezést, a nem megfelelő alapszolgáltatásokat és infrastruktúrát, valamint a tervszerűtlen városi terjeszkedést, amelyek a városokat még kiszolgáltatottabbakká teszik az esetleges katasztrófákkal szemben.

A 2030- as keretrendszer megvalósításához vezető egyik első lépés annak biztosítása, hogy a helyi önkormányzatok számára megfelelő környezet és erőforrás álljon rendelkezésre a valódi cselekvés véghezvitelére.

A fenntartható fejlődési célok lokalizálása egyaránt magába foglalja annak vizsgálatát, hogy az helyi önkormányzatok alulról építkező fellépésük révén miként támogathatják a 2030-as menetrend megvalósítását, valamint azt, hogy az SDGs milyen keretet nyújthatnak a helyi fejlesztési politikának. Honlapunkon a települési fenntarthatóság iránt érdeklődők egyaránt megtalálhatják a könnyedebb, átfogó, valamint a tudományos tartalmakat is.

A fenntarthatóságra való törekvés az egyes városokban a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, de a gyakorlatban az információk hiánya, a pályázatok benyújtásának körülményessége, és még sok más hátráltató tényező nehezíti a települések fejlődését.

Mikor érjük el a fenntartható fejlődési célokat? Mit tehetnek a város lakói a fenntarthatóságért? Mekkora felelőssége van az egyénnek? Mitől lesz egy város fenntartható? Honnan lesz pénz a fejlesztésekre? Mit tesznek a városvezetők a fenntarthatóságért? Milyen képzési lehetőségeik vannak a városvezetőknek?

Beszélgetésünk során nagyon fontos kérdéseket jártunk körül a levegőminőség kapcsán is. Hallgasd meg a teljes epizódot, és merülj el a fenntartható városok rejtelmeiben!

Forrás: Fenntartható Városok

A Fenntartható városok bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Zöld Körben üdvözölhettük Zsolnai Balázst a Compocity Hungary kreatív kertészét, akivel az emberiség növény- és talajvakságáról, termőtalajaink terméketlenségéről, valamint azokról a módszerekről beszélgettünk, hogy hogyan tehetünk ezek ellen: városaink irodai és otthoni szerves anyagainak körforgásba juttatásával, minierdők ültetésével, növényvakság csökkentő programokkal és a növények tanította hálózatosság módszerével.

Meghatározó gyermekkori nyarakról, a vidéki élet élményeiről – hamisítatlan falusi hangulat, udvaron tyúkok, növénytermesztés, kertészkedés a ház körül, zöld munkák a szőlőben, szaladgálás a tyúkok között, fúrás, faragás… a természetközeli életmód megtapasztalásáról mesélt Zsolnai Balázs, a belvárosban született gyermek, akiből humán orvos helyett növényorvos lett.

Kertészet, növények, fenntarthatóság. Ezen belül is a biodiverzitás témakörét járták körül Huber Anikó a NUXON házigazdájának első mindenkit érintő kérdését követően, hogy hogyan kapcsolódik a mi életünkhöz: Mi minden alkotja a biológiai sokféleséget – izgalmas párhuzamot vonva a bennünk élő mikobiommal. A rendszer alkalmazkodóképességéről, történelmi mélységeket érintő változásokról a régióban, a kölcsönhatások és behatások fontosságáról, és versengésről, ami fenntartja ezt a komplex rendszert.

„A biológiai sokféleség egyszerűen csak gyönyörű és
nem az lenne a dolga az embernek, hogy belenyúljon,
hanem hogy leüljön és szemlélje.”

Csak nézni a tökéletest. A biológiai sokféleséget csodálni és megfigyelni kell! A legjobb tanulás, ha megfigyelünk – említette a Compocity Kft. szakembere nekünk is, mint a gyerekeknek szokta mondani miyawaki erdők ültetése előtt.

Kiemelte a növények városokban betöltött szerepét a kreatív kertész és osztott meg velünk számos jópéldát a fenntarthatóság egészségünkre gyakorolt hatásairól.

Növényvakság, talajvakság, ökoszisztémavakság – a városban és ma már nem csak a városban, de a tudás lehetőségétől elszakadó társadalmi rétegek tömege kerül egyre messzebb a környezettől és hogy honnan érkeznek a minnyájunk számára nélkülözhetetlen, ma ugyan még könnyedén hozzáférhető élelmiszerek a boltba.

„Valahogy a világ még fenntartja ezt a rendszert, de nagyon sok helyről érkezik már a visszajelzés, hogy ez így hosszabb távon már nem tartható fenn.”

Egyet kell értsünk a szakemberrel és mindamellett, hogy kívánunk nekik erőt és kitartást áldozatos szemléletfejlesztő, a világot valóban jobbá tevő munkájukhoz mi is igyekszünk mindent megtenni, hogy segítsük őket és együtt még többet tehessünk! Csatlakozzatok hozzánk és éljük meg minél többen, hogyan kerülnek a termékek a kosarunkba és az információ birtokában hisszük, hogy helyesebb döntések fognak születni. Megélni, hogy mi éri meg.

Fotó: Compocity Kft.

A Zöld Kör – Zsolnai Balázs Compocity- Erdő a kertbe bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

A Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma Egyesület célja, hogy felhívja a munkáltatók figyelmét a hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának fontosságára és előnyeire. Legfontosabb célkitűzéseik: a munkaadók részére szakmai támogatást nyújtani az esélyegyenlőség biztosításához; elősegíteni a nemzetközi esélyegyenlőségi alapelvek magyarországi meghonosítását; a munkáltatókat összefogni, hogy együtt léphessenek fel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok hátrányos megkülönböztetésének visszaszorításáért a foglalkoztatásban; biztosítani a hazai, az uniós és más nemzetközi legjobb esélyegyenlőségi gyakorlatok közötti tudás-transzfert; előmozdítani a munkáltatók közötti tapasztalatcserét; népszerűsíteni a munkahelyi sokszínűség, esélyegyenlőség értékeit.

„Sokszor az ismeretek hiányából fakad az, ha meglepődünk,

vagy nem tudunk kezelni egy szituációt.”

A Nuxon képviseletében Márton Ferenc gondolata azt hiszem erre a témára különösen igaz. Az, hogy milyen programok vannak a cégeknél, amelyek a tudattalan előítéletek lebontásával járulnak hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez, és hogy mennyire nyitottak erre a szervezetetek, és hogy milyen komolyan kezelik ezt a fenntarthatósághoz jelentősen hozzájáruló témát szerencsére pozitív választ kaptunk. Bár jelenleg a fórum tagjai nagyvállalatok, kiemelt küldetésük, hogy a KKV-k felé is nyissanak.

Ezzel a valóban nem könnyű, de az egész társadalmunkra és a gazdaságunkra is jelentős hatást gyakorló kihívással foglalkozni kell. Mindenkinek. Bár jelenleg nincs még kezünkben a varázspálca, hogy hogy lehetne hozzájuk eljutni – számos kihívásnak kell megfelelniük, melyek okán egyelőre nem feltétlenül helyezik előtérbe az inkluzív munkahelyek megteremtését, de az ismeretek terjesztése továbbra is fókuszban lesz.

Tudásanyag, tapasztalat, jógyakorlatok

Igyekeznek minden hónapban egy-egy hátrányos helyzetű csoport foglalkoztatásával foglalkozni. Erre néhány példa: megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, kismamák visszatérése a munka világába, LMBTQ munkavállalói csoport, nők, romák foglalkoztatása, férfi szerepek átalakulása, generációk együttműködése. Ezen csoportok inkluzív módon történő foglalkoztatása nemcsak a személyre magára, hanem a munkahelyi-, magánéleti környezetére és a vállalat ügyfeleire, jelenlegi és jövőbeni munkavállalóira is hatással lehet.

A műsorban számos követendő példát, jógyakorlatot és tanácsokat említettünk az esélyegyenlőség kapcsán, melynek linkjeit is feltöltöttük.

Fotó: MEF

A Zöld Kör – Fenntarthatóság emberi értékekre építve bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Kiváló beszélgetés volt, szerintünk nagyon fontos és aktuális kérdéseket érintettünk. Sőt, valójában úgy véljük, ezek eddig is aktuális kérdések lettek volna, csak most jobban a figyelem középpontjába kerültek.

Az Icon Real Estate Management Kft. magyar tulajdonosi hátérrel alakult azzal a céllal, hogy prémium irodaházak és bevásárlóközpontok teljeskörű ingatlankezelését végezze megbízói részére, amivel hozzájárulhat az ingatlanok értékének emeléséhez is.

A fenntarthatósági gondolat is alapvetően már több évtizedes, nagyon sokáig abban a körben mozgott, hogy legyünk felelősek. De mióta bejött ez az ESG vonulat, ami az Európai Unió, az EU taxonómián keresztül implementált és jogszabályba lefektetett, azóta ez hirtelen egy gazdasági kérdéssé vált, mind a tőkeági finanszírozások keretében egyre több ESG alap jön létre, ezek között ingatlan alapok is, tehát az újonnan létrejövő alapoknak már több mint fele ESG alap, ami azt jelenti, hogy ezeket az ESG alapokat olyan cégekbe fektetik be, amik megfelelnek az ESG szabályoknak. Innentől kezdve ez a kérdés, a HR osztálytól, a marketing osztálytól, a mérnöki osztályoktól áttevődött a pénzügyi osztályokhoz, amik a legerősebb osztályok közé tartoznak minden szervezetben és a befektetőknek ezen igénye lecsorog a teljes szervezetbe. Ennek egy aspektusa az ingatlan döntési kérdések, így az ingatlan kérdéseknél is erősen megjelenik ez. Az EU taxonómia is ezen alapszik, de inkább a hitelági finanszírozáson keresztül valósították meg, gyakorlatilag a bankokra lett ez a feladat rátestálva – finanszírozásokon keresztül vizsgálják meg, hogy megfelelően teljesülnek -e ezek a fenntarthatósági szempontok. Tehát gyakorlatilag a cégek akár tőkepiacon keresztül, akár banki finanszírozáson keresztül szembesülnek ezekkel az elvárásokkal és egy kiszámítható logika mentén ezek az elvárások évről évre szigorúbbak lesznek. – vendégünk további érdemes gondolatait a fenntarthatóság kapcsán meghallgathatjátok a csatornánkon.

Fotó: Houseofbusiness

A Zöld Kör – A fenntarthatóság hatása a teljes szervezetre bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Társaságunk Budapest területén évente mintegy 6.000.000 m2 zöldterület fejlesztési és fenntartási feladatait látja el, valamint 59.000 db fasori fa, 47.000 db parkfa, több mint 9,5 millió m2 fővárosi védett terület és mintegy 3,1 millió m2 fővárosi erdőterület gondozását végzi. Magyarországon elsőként megépült komposztteleppel és saját termesztőteleppel is rendelkezünk. Kiemelt feladataink között tartjuk számon a főváros biodiverzitásának növelését. – mesélt tevékenységeikről a szakember.

Megtudtuk, hogy városszerte egyre több helyen váltják fel évelőkkel az egynyári növényeket. Alkalmazásuk hosszú távon nagyon sok előnnyel jár, hiszen a kezdeti gondoskodás után ezek az évelőágyások ökologikusabbak, fenntarthatóbbak, amellett, hogy egész évben folyamatosan díszítenek hol virágjukkal, hol levélszínükkel, termetükkel, habitusukkal.

„Intravénás” védekezés a vadgesztenyéknél – egy számunkra ismeretlen eljárást is megismertünk. Idén úgynevezett injektálásos módszert alkalmaznak a 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű vadgesztenyefáknál (Aesculus hippocastanum) a leggyakoribb tömeges kártevő, a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) pusztítása ellen. Ez a módszer sokkal hatékonyabb, mint a permetezés, hiszen a növényorvosok minimális sebzéssel egyenesen a fa szállítószövetébe fecskendezik a rovar- és gombaölőszert, ami a levelekhez szállítja az anyagot. A permetezéskor ezzel szemben a kifújt növényvédőszer csupán harmada landol a növényen, a többi a levegőbe kerül, és nem tudja kifejteni a hatását. Az injektálás nemcsak a technikájában hasonlít egy védőoltáshoz, hanem a hatása is hosszabban tart: 3-5 évre védettséget ad a kártevők ellen, ráadásul a virágokból táplálkozó méhekre sem veszélyes.

A hároméves a tabáni Miyawaki erdő 2021-ben ültettük el Budapest és egyben az ország első Miyawaki-módszer szerint ültetett minierdejét a Tabánban. – büszkeségeként említette Zakar András. A módszer lényege, hogy az őshonos facsemetéket és cserjéket igencsak közel ültetik egymáshoz, a zsúfoltság eredményeképp pedig a csemeték versenyezni kezdenek a napfényért és a tápanyagokért. A verseny győztese az, aki a legrövidebb idő alatt a legnagyobbat nő, így ezek a fácskák nagyon gyorsan kezdenek el növekedni: a tabáni kiserdő már több mint háromszor olyan magas, mint a telepítéskor! Ez volt az első Miyawaki-erdő, de korántsem az utolsó. Azóta már városszerte több helyen találkozhattok ilyen telepítéssel, például tavaly decemberben ültettek egyet a Nehru-parton, az Andor utcában is van három kétesztendős erdőfolt, vagy a Zsigmond téren is megfigyelhettek egy másfél éves erdőcskét.

Boldog születésnapot kívánunk kiserdőnek, nőjön még nagyobbra és kövesse sok – sok hasonló projekt! Mint megtudhattuk, szeretettel várják a komoposztálni vágyókat, a városi kertészeket, a méhlegelő, a rovarhotel és a közösségért és környezet védelméért tenni akarókat, hogy egy minél zöldebb és élhetőbb Budapestet hozzunk létre közösen! Adásunkat megnézhetitek a NUXON csatornáján.

Forrás: FŐKERT

Fotó: FŐKERT

A Zöld Kör – Budapest a világ zöld városai között bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.