Az anyag negyedik halmazállapota – avagy még a sarki fény is plazma

plazma

A halmazállapot, mint olyan az anyagok részecskéinek kölcsönhatásából következik. A természetben az anyagok háromféle módon fordulnak elő, melyek a folyékony, a gáz, illetve a szilárd állapot. Sorozatos kutatások alatt felbukkant azonban egy negyedik halmazállapot is melyet Sir William Crookes, brit fizikus fedezett fel 1879-ben, majd Irving Langmuir 1929-ben plazmává keresztelt. A plazmaállapot az anyag legszokatlanabb, ám legnagyobb mennyiségben előforduló típusa; szinte hihetetlen, de a látható világegyetem mintegy 99%-át alkotja.

A folyamatos energiafelhasználás és az elektronok lecsupaszításának eredményeképp a plazmák energikusak, emellett – a közönséges anyaggal ellentétben – rendkívül széles hőmérséklet-tartományban létezhetnek állapotváltozás nélkül. Gondolta volna például, hogy a sarki fény valójában jéghideg plazma, mely a Földünktől 140 millió kilométer távolságra, a Napból indul útjára? Az izzó égitestből ugyanis bizonyos időközönként töltött részecskék lökődnek ki plazmaáram formájában, majd a leszakadó plazma – más néven napszél – hihetetlen sebességgel száguldva, körülbelül 18 óra alatt eléri bolygónkat.

A jelenség itt kezdi felölteni káprázatos formáját, ugyanis a Föld mágneses vonzerejének hatására a lendületben lévő részecskék átjutnak a magnetoszférán, majd oxigénnel és nitrogénnel ütköznek. Ennek hatására a részecskék fényt bocsátanak ki magukból, mely létrehozza az északi féltekén Aurora Borealisnak, míg a déli részen Aurora Australisnak nevezett jelenséget.

A Nuxon hideg plazma ellentétének példája a csillagok anyaga, mely legnagyobbrészt teljesen ionizált, rendkívül forró plazma. A csillagok magas hőmérsékletű, gömb alakú égitestek, melyek fényét szintén energia adja, mely atommagfúzió során keletkezik és sugárzódik ki. Mindezen tulajdonságok mellett a plazmának nincs meghatározott alakja, mint például a gázrészecskéknek, azonban elektromos vagy mágneses tér hatására struktúrájuk formálhatóvá válik. A plazmák létrehozásának különböző módjai közé tartozik a rádiófrekvencia, a nagyfeszültségű egyen- vagy váltakozó áram, a mikrohullámú frekvenciák és még sorolhatnánk.

Források:

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC5452569/

http://astro.u-szeged.hu/oktatas/asztrofizika/1csillagszerkezet.pdf

https://thenordicessence.com/2019/10/30/aurora-borealis-azaz-a-sarki-feny-kezdoknek-i-resz/

Leave A Comment

Cart

Nincsenek termékek a kosárban.