• energiát takarítson meg,
• tiszta energiát állítson elő,
• diverzifikálja energiabeszerzését.

„A REPowerEU révén megvédtük az uniós polgárokat és vállalkozásokat az energiahiánytól, támogattuk Ukrajnát azzal, hogy jelentős bevételi forrásoktól fosztottuk meg Oroszországot, melyekkel hadigépezetét táplálta, és felgyorsítottuk a tiszta energiára való átállást. Közös erőfeszítéseink folytatódnak, Európa pedig felkészültebb és egységesebb, mint valaha.”

– olvasható az Európai Bizottság oldalán az alábbi eredményeikkel.

A legfontosabb eredmények

Azáltal, hogy a tagállamok egységesen léptek fel, az EU:

• csökkentette függőségét az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól;
• csaknem 20%-kal csökkentette energiafogyasztását;
• gázárplafont és globális olajárplafont vezetett be;
• megduplázta a megújuló energiaforrások használatát.

A megújuló energia:

• előnyös az éghajlat szempontjából,
• előnyös az EU energiafüggetlensége szempontjából,
• előnyös az ellátásbiztonságunk szempontjából,
• munkahelyeket teremt az EU-ban.

A REPowerEU felgyorsítja a zöld átállást, és jelentős beruházások létrejöttét ösztönzi a megújuló energia területén.

REPowerEU – Magyarország

Az Európai Bizottság oldalán az alábbi célkitűzésekről számolnak be:

A Nemzeti Energiastratégia és a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv legfontosabb célkitűzése az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint a dekarbonizáció. E célokhoz a magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv RePowerEU fejezete 4 fő beavatkozási iránnyal járul hozzá:

1. az energetikai infrastruktúrának a megújuló energiaforrások további elterjesztését elősegítő és az elektrifikációt kiszolgáló fejlesztésével;
2. az ipar, mint jelentős energiafelhasználó zöldítésével és a zöld gazdasági kapacitások bővítésével;

• a megújuló energia nagyobb mértékű hasznosításával és az energiahatékonyság javításával; továbbá

1. az alternatív mobilitás elterjesztésével.

A megjelent tervezet szerint Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének REPowerEU fejezete szerinti tagállami kerete az RRF hitelkerettel mindösszesen várhatóan közel 1.749,99 milliárd vissza nem térítendő támogatás áll majd rendelkezésre a kiemelt beruházásokra és vállalatok számára elérhető pályázati forrásokra.

Az alábbi beruházások érhetőek el várhatóan a vállalkozók számára:

1.Ipari és logisztikai parkok energetikai célú zöldítése

• Kapcsolódás a RePowerEU célokhoz:

2. számú célkitűzés (b): az ipar dekarbonizációja, a megújuló energia részarányának növelése és elterjesztésének felgyorsítása, valamint az épületek energiahatékonyságának növelése.

• Lehetséges kedvezményezettek:
• „Ipari Park”, „Tudományos és Technológiai Park”, illetve „Logisztikai Park” cím birtokosai, amelyek a támogatási kérelem benyújtásakor rendelkeznek „Ipari Park”, „Tudományos- és Technológiai Park” vagy „Logisztikai Park” címmel
• „Ipari Park” vagy „Logisztikai Park” címet viselő szervezet (önkormányzat vagy gazdasági társaság)
• „Ipari Park” vagy „Logisztikai Park” cím területi hatálya alá tartozó ingatlan vagy felépítmény tulajdonosa (betelepült vállalkozás)
• „Ipari Park”, „Tudományos és Technológiai Park”, vagy „Logisztikai Park” üzemeltetői
• a megújuló energia előállítását biztosító berendezések és az energiahatékonyság növelését szolgáló termékek gyártásával foglalkozó energiaintenzív vállalkozások
• a fentiek konzorciuma

• Támogatható tevékenységek:
  1. Megújuló energiaforrások (villamos energia és/vagy hő) alkalmazása
  2. Kiegészítő energetikai beruházások és energiatárolói kapacitás kiépítése
  3. Mikrogrid hálózatfejlesztés IT fejlesztési elemekkel
  4. Kiegészítő jelleggel energetikaihatékonysági beruházások

• Beruházás formája: Pályázat, vissza nem térítendő támogatás formájában. A szakmai értékelést az Ipari Park Tanács végzi.
• Keretösszeg: 201,14 Mrd Ft
• Támogatási intenzitás: 50%
• Felhívás meghirdetése: I. negyedévév

2.Zöld gazdasági gyártókapacitások kiépítése

• Kapcsolódás a RePowerEU célokhoz:

A beruházás közvetlenül kapcsolódik a RePowerEU (f) célkitűzéséhez, a zöld átálláshoz kapcsolódó kritikus fontosságú technológiák értékláncainak támogatásához a magyarországi megújuló beruházásokhoz nélkülözhetetlen gyártási és szolgáltatási kapacitások kiépítésével.

• Lehetséges kedvezményezettek:

Kettős könyvvitelt vezető vállalkozások, gazdálkodási formakód szerint: 113 Korlátolt felelősségű társaság; 114 Részvénytársaság; 116 Közkereseti társaság; 117 Betéti társaság; 228 Egyéni cég

• Támogatható tevékenységek:

1. új (termelő-) eszközök, gépek beszerzése, új vagy meglévő technológiai rendszerek és kapacitások kialakítása vagy bővítése, beleértve az automatizált termelési rendszerek fejlesztését,
2. infrastrukturális és ingatlan beruházás (meglévő gyártókapacitás fejlesztés esetében kizárólag bővítés, átalakítás, korszerűsítés),
3. kísérleti fejlesztés, illetve
4. kizárólag kiegészítő jelleggel (ha a fenti első pont szerinti tevékenységet közvetlenül szolgálja) megújuló energiaforrást hasznosító technológiák alkalmazása, melyek célja a gazdasági-termelési folyamatok és az üzemen belüli energiaigények fedezése megújuló energia előállításával.

• Beruházás formája: A beruházás pályázatos formában kerül meghirdetésre standard kiválasztási eljárással, vissza nem térítendő támogatással.

• Keretösszeg: 200 Mrd Ft
• Támogatási intenzitás: legfeljebb 50%
• Felhívás meghirdetése: I. negyedévév

3.Zöld technológiák alkalmazása

• Kapcsolódás a RePowerEU célokhoz:

b): az ipar dekarbonizációja

f): az a)–e) pontban meghatározott célkitűzések támogatása egyrészt a munkaerőnek a zöld és a kapcsolódó digitális készségek elsajátítását célzó gyorsított átképzése révén, másrészt a zöld átálláshoz kapcsolódó kritikus fontosságú nyersanyagok és technológiák értékláncainak támogatása révén.

• Lehetséges kedvezményezettek:

Kettős könyvvitelt vezető vállalkozások, gazdálkodási formakód szerint: 113 Korlátolt felelősségű társaság; 114 Részvénytársaság; 116 Közkereseti társaság; 117 Betéti társaság; 228 Egyéni cég.

• Támogatható tevékenységek:

Támogatás csak olyan beruházásokhoz igényelhető, melyek a meglévő, légszennyezést és/vagy ÜHG kibocsátást okozó gazdasági tevékenység légszennyezési és ÜHG kibocsátási szintjét legalább 30%-kal mérsékli (ÜHGkibocsátás esetében a vonatkozó ETS-referenciaérték alatti szintet elérve). Energiamegtakarítási beruházások önmagukban nem támogathatók, csak kiegészítő jelleggel, hiszen e konstrukció célja az ipari tevékenység dekarbonizációja

• Beruházás formája: A beruházás pályázatos formában kerül meghirdetésre standard kiválasztási eljárással, vissza nem térítendő támogatással.

• Keretösszeg: 42,4 Mrd Ft
• Támogatási intenzitás: 50%
• Felhívás meghirdetése: I. negyedévév

4.Energetikai digitalizáció

• Kapcsolódás a RePowerEU célokhoz:

e): a belföldi és a határokon átnyúló energiaátviteli és -elosztási szűk keresztmetszetek kezelése f): a RePowerEU célkitűzéseinek támogatása a kritikus fontosságú technológiák támogatása révén

• Lehetséges kedvezményezettek:

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által regisztrált energetikai társaságok és kapcsolt vállalkozásaik (külön-külön, vagy konzorciumban). Kettős könyvvitelt vezető vállalkozások, gazdálkodási formakód szerint: 113 Korlátolt felelősségű társaság; 114 Részvénytársaság; 116 Közkereseti társaság; 117 Betéti társaság

• Támogatható tevékenységek:

1. A villamosenergia ágazatban működő vállalkozások belső működési környezetének digitalizálása, az ügyfélkiszolgálás digitalizációja IT hálózati infrastruktúra fejlesztés (pl. hálózatbiztonsági szoftver licenc beszerzés, HW eszközök (router, switch, tűzfal stb.) fejlesztése, hálózati terheléselosztó fejlesztése, telephelyi vezeték nélküli hálózat kialakítása · UPS telephelyi bővítés/csere, kivitelezés · Kollaborációs rendszerek fejlesztése · Jogosultság kezelő rendszerek (IDM) fejlesztése felelősségi körök szétválasztásának támogatásával (SoD) · Alkalmazás migráció és konszoldiáció · ITSM keretrendszer bevezetési feladatok · VDI bevezetési feladatok · Energetikai szolgáltatások nyújtásához szükséges távközlési hálózati fejlesztések · Szerver és adattárolási kapacitások bővítése · Adatközponti fejlesztés az online karbantarthatóság, DR tesztek és georedundancia megvalósíthatóság érdekében · Ügyfél és munkatársi edukációs alkalmazások kialakítása · Vállalatirányítási rendszerek fejlesztése · Ügyfélkapcsolati, ügyfélszolgálati rendszerek fejlesztése, digitalizálása, a kapcsolódó kiberbiztonsági megoldások fejlesztése · Adatgyűjtő, feldolgozó és elemző rendszerek fejlesztése · Mesterséges intelligenciát alkalmazó szoftverelemek bevezetése, illetve meglévő szoftveres környezet fejlesztése · Irat és dokumentumkezelő, valamint belső folyamattámogató rendszerek fejlesztése, digitalizációja
2. A villamosenergia termelők üzemirányítási, irányítástechnikai fejlesztései Energiatermelő rendszerek irányítástechnikai, üzemirányítási – informatikai és kiberbiztonsági fejlesztései · A villamosenergia rendszer rugalmasságát célzó megoldások fejlesztése (pl. szabályozási tartomány növelése, must run csökkentése, gradiens növelése)
3. A villamosenergia ágazatban működő vállalkozások kiberbiztonsági fejlesztései SOC (Security Operation Center) bevezetése, bővítése · SIAC (Security Information and Analysis Center) monitorozó és védelmi megoldások bevezetése, bővítése
4. A villamosenergia ágazatban működő vállalkozások saját energiafogyasztásának csökkentése és ellátásbiztonságának növelése Energiaellátó rendszerek hatásfokának növelése saját telephelyeken · Energetikai ellátásbiztonság növelését célzó távközlési hálózatok, kapcsolódó létesítmények és IT rendszerek fejlesztése

• Beruházás formája: A beruházás pályázatos formában kerül meghirdetésre standard kiválasztási eljárással

• Keretösszeg: 90 milliárd Ft
• Támogatási intenzitás: 50%
• Felhívás meghirdetése: I. negyedévév

5.Hidrogén beruházások

• Kapcsolódás a RePowerEU célokhoz:

b): a megújuló vagy fosszilis tüzelőanyagoktól mentes hidrogén termelésének és elterjedésének növelése

e): a kibocsátásmentes közlekedés és infrastruktúrájának támogatása

• Lehetséges kedvezményezettek:

Támogatásra jogosult minden Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel, magyar adószámmal rendelkező jogi személy és az állami közfeladatot ellátó szervezetek, közszektor szervezetek. Mobilitási pillér esetén előnyt élveznek a közlekedési és logisztikai vállalkozások.

• Támogatható tevékenységek:

1. Elektrolizátor telepítése. b) Közvetlenül az előállító kapacitáshoz kapcsolódó tároló tartály létesítése. A termelési kapacitáshoz kötött tárolás létrehozása a megújuló hidrogén termelési kapacitással együtt lehetséges.
2. Elektrolizátorhoz kapcsolódó megújuló áramtermelő kapacitások létesítése, ha azok újonnan létesülnek (addicionalitási követelmény) és a közcélú villamos energia hálózattól függetlenül üzemelnek.
3. A termelt zöld hidrogén szállításához és felhasználáshoz indokolt mértékben szükséges nyomásfokozó technológia létesítése.
4. Az a-b-c-d pontokban leírt, alkalmazott technológiák berendezéseinek összeköttetésére szolgáló, valamint a vezetékes rendszerhez való csatlakozást lehetővé tevő szerelvények, berendezések beszerzése és telepítése a befoglaló építményekkel együtt.
5. Az alkalmazott technológiák létesítése és működtetése során alkalmazandó műszaki biztonsági berendezések, szerelvények, valamint az élet- és vagyonbiztonságot biztosító berendezések beszerzése a befoglaló építményekkel együtt.

• Beruházás formája: Standard pályázat útján elosztásra kerülő vissza nem térítendő támogatás.

• Keretösszeg: 70,4 milliárd Ft
• Támogatási intenzitás: 70%
• Felhívás meghirdetése: VI. negyedévév

6.Elektromos jármű beszerzés támogatása vállalkozásoknál

• Kapcsolódás a RePowerEU célokhoz:

e): a kibocsátásmentes közlekedés és az ehhez szükséges infrastruktúra támogatása

• Lehetséges kedvezményezettek:

Támogatásra jogosult minden Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel, magyar adószámmal rendelkező jogi személy, támogatási célonként a támogatott beszerzéssel érintett tevékenységi engedéllyel rendelkező szervezetek, egyéni vállalkozások.

• Támogatható tevékenységek: Elektromos jármú beszerzés
• Beruházás formája: Pályázat útján elérhető vissza nem térítendő támogatás, illetve pénzügyi eszköz: kedvezményes kamatozású kölcsön
• Keretösszeg: 60 milliárd Ft
• Támogatási intenzitás: A vissza nem térítendő támogatás változó vállalkozásméret szerint, de min. 30%, max. 60%, a pénzügyi eszköz típusú támogatás esetében támogatás tartalom számítására kerül sor.
• Felhívás meghirdetése: I. negyedévév

Az energiahatékonyság növelése közös célunk és most reményeink szerint kiváló lehetőséget is kapunk a kedvezőbb megvalósításhoz.

Várjuk a pályázati kiírásokat, melyektől hamarosan tájékoztatunk, hogy a tudás birtokában együtt léphessünk egyet előre a tisztább levegőért energiát és költségek optimalizálva.

Forrás: Európai Bizottság

Kép forrása: Európai Bizottság

A REPowerEU – Európa megfizethető, biztonságos és fenntartható energiaellátása bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

A megállapodást még mindkét intézménynek meg kell erősítenie, ezt követően pedig le lehet folytatni a hivatalos elfogadási eljárást – azaz még azért nem ihatunk a medve bőrére.

„Az EU számára kiemelten fontos az uniós polgárok egészsége. Erről ma is tanúbizonyságot adtunk e kulcsfontosságú megállapodással, amely hozzá fog járulni az EU szennyezőanyag-mentességi célkitűzésének 2050-ig történő eléréséhez. Az új szabályok jelentősen javítani fogják az általunk belélegzett levegő minőségét, és elő fogják segíteni a légszennyezés hatékony kezelését, csökkentve ezáltal a korai elhalálozásokat és az egészségügyi kockázatokat.”

– Alain Maron, Brüsszel Fővárosi Régió kormányának környezetvédelemért és energiaügyért, valamint a klímasemleges gazdaságra való átállásért és a részvételi demokráciáért felelős minisztere

A levegőminőségi előírások szigorítása

Az új szabályokkal a társjogalkotók megállapodtak abban, hogy 2030-ra vonatkozóan szigorúbb uniós levegőminőségi előírásokat állapítanak meg a WHO iránymutatásaihoz közelebb álló határértékek és célértékek formájában, amelyeket rendszeresen felül fognak vizsgálni. A módosított irányelv számos légszennyező anyagra kiterjed, ideértve többek között a finom szálló port és a szálló port (PM_2.5 és PM₁₀), a nitrogén-dioxidot, (NO₂), a kén-dioxidot (SO₂), a benzo(a)pirént, az arzént, az ólmot és a nikkelt, és külön előírásokat állapít meg ezek mindegyikére vonatkozóan. Így például az emberi egészségre a vizsgálatok szerint a legnagyobb hatást gyakorló szennyező anyagok – nevezetesen a PM2.5 és az NO2 – esetében az éves határértékek 25 µg/m³-ről 10 µg/m³-re, illetve 40 µg/m³-ről 20 µg/m³-re csökkennének.

Az ideiglenes megállapodás szerinti szöveg lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy 2029. január 31-ig meghatározott okokból és szigorú feltételek mellett kérjék a levegőminőségi határértékek elérésére vonatkozó határidő elhalasztását:

• legkésőbb 2040. január 1-jéig azon területek esetében, ahol az irányelvben foglaltak határidőre történő teljesítése nem lenne megvalósítható a helyszínre jellemző éghajlati vagy domborzati viszonyok miatt, vagy ahol a szükséges csökkentések csak a meglévő háztartási fűtési rendszerekre gyakorolt jelentős hatás árán érhetők el
• legkésőbb 2035. január 1-jéig (további kétéves halasztás lehetősége mellett), ha az előrejelzések szerint a határértékek nem érhetők el a teljesítési határidőig

E halasztások kérelmezéséhez a tagállamoknak olyan levegőminőségi előrejelzéseket kell majd belefoglalniuk a (2028-ig elkészítendő) levegőminőségi ütemterveikbe, amelyek demonstrálják, hogy a túllépés a lehető legrövidebb ideig fog tartani, és hogy a határérték legkésőbb a halasztási időszak végére teljesülni fog. A halasztási időszakban a tagállamoknak rendszeresen aktualizálniuk kell majd ütemterveiket, és be kell számolniuk azok végrehajtásáról.

Levegőminőségi ütemtervek, tervek és rövid távú cselekvési tervek

A szöveg értelmében azokban az esetekben, amikor egy határértéket vagy célértéket túllépnek, vagy fennáll az egyes szennyező anyagokra vonatkozó riasztási vagy tájékoztatási küszöbértékek túllépésének konkrét kockázata, a tagállamoknak ki kell dolgozniuk a következőket:

• levegőminőségi ütemterv a határidő lejárta előtt, amennyiben 2026 és 2029 között a szennyező anyagok szintje meghaladja a 2030-ig elérendő határ- vagy célértéket
• levegőminőségi tervek azokra a területekre vonatkozóan, ahol a szennyező anyagok szintje a határidő lejárta után meghaladja az irányelvben meghatározott határ- és célértékeket
• rövid távú cselekvési tervek, amelyek szükséghelyzeti intézkedéseket határoznak meg (pl. a járműközlekedés korlátozása, az építési munkálatok felfüggesztése stb.) az emberi egészséget érintő közvetlen kockázat azon területeken való csökkentése céljából, ahol a riasztási küszöbértékeket túllépő légszennyezettség áll fenn

A társjogalkotók megállapodtak abban, hogy enyhébb követelményeket határoznak meg a levegőminőségi tervek és a rövid távú cselekvési tervek azon esetekben való kidolgozására vonatkozóan, amikor a helyi földrajzi és meteorológiai körülmények miatt igen korlátozott mértékben csökkenthető bizonyos szennyező anyagok koncentrációja. Ami az ózont illeti, a társjogalkotók megállapodtak abban, hogy azokban az esetekben, amikor helyi vagy regionális szinten nincs jelentős potenciál az ózonkoncentráció csökkentésére, a tagállamok mentesüljenek a levegőminőségi tervek kidolgozása alól, feltéve, hogy e mentesség tekintetében részletes indokolást nyújtanak a Bizottságnak és a nyilvánosságnak.

Felülvizsgálati rendelkezés

Az ideiglenesen elfogadott szöveg értelmében az Európai Bizottságnak 2030-ig, majd azt követően ötévente felül kell vizsgálnia a levegőminőségi előírásokat annak érdekében, hogy felmérje a WHO legújabb iránymutatásaihoz és a legújabb tudományos eredményekhez való hozzáigazítás lehetőségeit. A felülvizsgálat során a Bizottságnak az irányelv egyéb rendelkezéseit is értékelnie kell, beleértve a teljesítési határidők elhalasztására és az országhatárokon átterjedő szennyezésre vonatkozó rendelkezéseket is.

Ezt követően a Bizottságnak a felülvizsgálat alapján javaslatokat kellene előterjesztenie a levegőminőségi előírások felülvizsgálatára, más szennyező anyagoknak az irányelv hatálya alá vonására és/vagy további uniós szintű intézkedésekre vonatkozóan.

Az igazságszolgáltatáshoz való jog és a kártérítéshez való jog

A javasolt irányelv olyan rendelkezéseket is magában foglal, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatáshoz való jogot azok számára, akik kellő érdekeltséggel rendelkeznek és kifogást kívánnak emelni az irányelv végrehajtása ellen, ideértve a közegészségügyi és a környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteket is. Minden közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárásnak tisztességesnek és időszerűnek kell lennie, és nem járhat túlzott költségekkel, az eljárással kapcsolatos gyakorlati információkat pedig nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

Az új szabályok értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kellene, hogy a polgárok jogosultak legyenek kártérítést kérni és kapni, ha az irányelv egyes rendelkezéseit átültető nemzeti szabályok szándékos vagy gondatlan megsértése miatt egészségkárosodást szenvedtek.

Emellett a társjogalkotók által módosított szöveg pontosítja és kibővíti azon követelményeket, amelyek értelmében a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell kiróniuk azokra, akik megsértik az irányelvet átültető intézkedéseket. A tagállamoknak adott esetben figyelembe kell majd venniük a jogsértés súlyosságát és időtartamát, esetleges ismétlődő jellegét, az általa érintett egyéneket és környezetet, valamint az abból származó tényleges vagy becsült gazdasági hasznot.

Következő lépésként az ideiglenes megállapodást most jóváhagyás céljából benyújtják a tagállamoknak a Tanács (Coreper) keretében ülésező képviselői és a Parlament Környezetvédelmi Bizottsága részére. Jóváhagyás esetén – a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően – mindkét intézménynek hivatalosan is el kell fogadnia a szöveget, hogy az kihirdetésre kerülhessen az EU Hivatalos Lapjában, és hatályba léphessen. A tagállamoknak a hatálybalépést követően két év áll majd a rendelkezésére az irányelvnek a nemzeti jogba való átültetésére.

Fontos háttérinformáció, hogy annak ellenére, hogy az elmúlt három évtizedben jelentősen javult a levegőminőség az EU-ban, a légszennyezés továbbra is a korai elhalálozás első számú környezeti oka. Aránytalanul súlyosan érinti a veszélyeztetett csoportokat, például a gyermekeket, az időseket és a már meglévő betegségben szenvedőket, valamint a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportokat. Emellett negatív hatást gyakorol a környezetre, és károsítja az ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget.

A légszennyezés elleni fellépés céljára az EU két, a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvvel rendelkezik, amelyeket a jogalkotó 2004-ben, illetve 2008-ban fogadott el. Ezen irányelvek felülvizsgálatát az Európai Bizottság 2022 októberében terjesztette elő az európai zöld megállapodás keretében kidolgozott szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv szerves részeként. E cselekvési terv keretében a Bizottság vállalta, hogy felülvizsgálja az uniós levegőminőségi előírásokat annak érdekében, hogy azok jobban összhangba kerüljenek a WHO ajánlásaival.

A Bizottság javaslata aktualizálja és összevonja a két meglévő irányelvet, és bevezeti a levegőre vonatkozó, 2050-re teljesítendő szennyezőanyag-mentességi célkitűzést. A Bizottság javaslata 2030-ra vonatkozó köztes célértékeket is meghatároz, amelyek a jelenlegieknél jobban megközelítik a WHO iránymutatásai szerinti célértékeket. Az eredeti javaslat szerint a rögzített előírásokat 2050-ig rendszeresen felül kell majd vizsgálni annak mérlegelése érdekében, hogy ki kell-e igazítani azokat, illetve hogy más szennyező anyagokra is ki kell-e terjeszteni az irányelv hatályát. A javaslat célja továbbá a levegőminőség megfigyelésének, modellezésének és az idevágó tervezésnek a megerősítése is.

Az Európai Parlament 2023 szeptemberében fogadta el álláspontját, míg a Tanács 2023 novemberében állapodott meg tárgyalási megbízásáról a Coreper szintjén. A Parlamenten belül Javi López volt a javaslatért felelős előadó. – írta az Európai Tanácsa sajtóközleménye.

Évente mintegy hétmillió ember veszíti életét a légszennyezés hatásai miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint.

Jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy mi az, amit mi tehetünk, mi hogyan járulhatunk hozzá az uniós célokhoz és főleg saját céljainkhoz. Hogyan óvhatjuk és juthatunk hozzá a tiszta levegőhöz az otthonainkban és a munkahelyeinken. Minket is többnyire ezek a kérdések foglalkoztatnak és foglalkoztattak, mikor termékeinket forgalmazásra kiválasztottuk. Tenni akarunk, hogy mi legyünk a legjobbak – a légfertőtlenítés szakértői.

A fotókat kb. két hete készítettem a Kassa melletti ipartelepen tett kirándulásunk során. Megrázó élmény volt a számomra múltbélinek tűnő nem utazás a szigorúan őrzött felújított monstrumok között, melyek sokszáz munkavállalónak nagyon is a jelen. A fenti hírek hallatán talán megengedhetünk -e magunknak végre némi reményt? Reményt a változásra és reményt a tiszta levegőhöz való joghoz – felmerült kérdéseimre, hogy pl. vajon mikor leszünk készek változtatni, jönnek is gyorsan kedves guide-om szavai: milyen nehéz helyzetben volt a régió és a munkanélküliráták, meg az elszegényedés és a teljes összeomlás… míg meg nem mentették és tették újra gyártóvá a jótékony multik… Mint ahogy fordult és fordul elő a világ számos más pontján nap nap után maximum pepitábban. De remélem, hogy ez már egy következő beszélgetés témája lesz.

A Kulcsfontosságú megállapodás a levegőminőségért – az Európai Tanács és az Európai Parlament megállapodásra jutott az uniós előírások szigorításáról bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.