Egy városban élünk, dolgozunk, szórakozunk, utazunk – bármit teszünk, egy településen tesszük. A Fenntartható Közösségek Alapítvány által működtetett Fenntartható Városok kezdeményezés célja a települési fenntarthatóság kérdéseit övező tudásanyag összegyűjtése, átadása, a jó gyakorlatok megosztásának elősegítése.

A városi növekedés jelenlegi üteme korábban soha nem látott mértéket öltött. A gyors urbanizáció óriási kihívásokkal jár, beleértve a növekvő légszennyezést, a nem megfelelő alapszolgáltatásokat és infrastruktúrát, valamint a tervszerűtlen városi terjeszkedést, amelyek a városokat még kiszolgáltatottabbakká teszik az esetleges katasztrófákkal szemben.

A 2030- as keretrendszer megvalósításához vezető egyik első lépés annak biztosítása, hogy a helyi önkormányzatok számára megfelelő környezet és erőforrás álljon rendelkezésre a valódi cselekvés véghezvitelére.

A fenntartható fejlődési célok lokalizálása egyaránt magába foglalja annak vizsgálatát, hogy az helyi önkormányzatok alulról építkező fellépésük révén miként támogathatják a 2030-as menetrend megvalósítását, valamint azt, hogy az SDGs milyen keretet nyújthatnak a helyi fejlesztési politikának. Honlapunkon a települési fenntarthatóság iránt érdeklődők egyaránt megtalálhatják a könnyedebb, átfogó, valamint a tudományos tartalmakat is.

A fenntarthatóságra való törekvés az egyes városokban a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, de a gyakorlatban az információk hiánya, a pályázatok benyújtásának körülményessége, és még sok más hátráltató tényező nehezíti a települések fejlődését.

Mikor érjük el a fenntartható fejlődési célokat? Mit tehetnek a város lakói a fenntarthatóságért? Mekkora felelőssége van az egyénnek? Mitől lesz egy város fenntartható? Honnan lesz pénz a fejlesztésekre? Mit tesznek a városvezetők a fenntarthatóságért? Milyen képzési lehetőségeik vannak a városvezetőknek?

Beszélgetésünk során nagyon fontos kérdéseket jártunk körül a levegőminőség kapcsán is. Hallgasd meg a teljes epizódot, és merülj el a fenntartható városok rejtelmeiben!

Forrás: Fenntartható Városok

A Fenntartható városok bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Társaságunk Budapest területén évente mintegy 6.000.000 m2 zöldterület fejlesztési és fenntartási feladatait látja el, valamint 59.000 db fasori fa, 47.000 db parkfa, több mint 9,5 millió m2 fővárosi védett terület és mintegy 3,1 millió m2 fővárosi erdőterület gondozását végzi. Magyarországon elsőként megépült komposztteleppel és saját termesztőteleppel is rendelkezünk. Kiemelt feladataink között tartjuk számon a főváros biodiverzitásának növelését. – mesélt tevékenységeikről a szakember.

Megtudtuk, hogy városszerte egyre több helyen váltják fel évelőkkel az egynyári növényeket. Alkalmazásuk hosszú távon nagyon sok előnnyel jár, hiszen a kezdeti gondoskodás után ezek az évelőágyások ökologikusabbak, fenntarthatóbbak, amellett, hogy egész évben folyamatosan díszítenek hol virágjukkal, hol levélszínükkel, termetükkel, habitusukkal.

„Intravénás” védekezés a vadgesztenyéknél – egy számunkra ismeretlen eljárást is megismertünk. Idén úgynevezett injektálásos módszert alkalmaznak a 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű vadgesztenyefáknál (Aesculus hippocastanum) a leggyakoribb tömeges kártevő, a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) pusztítása ellen. Ez a módszer sokkal hatékonyabb, mint a permetezés, hiszen a növényorvosok minimális sebzéssel egyenesen a fa szállítószövetébe fecskendezik a rovar- és gombaölőszert, ami a levelekhez szállítja az anyagot. A permetezéskor ezzel szemben a kifújt növényvédőszer csupán harmada landol a növényen, a többi a levegőbe kerül, és nem tudja kifejteni a hatását. Az injektálás nemcsak a technikájában hasonlít egy védőoltáshoz, hanem a hatása is hosszabban tart: 3-5 évre védettséget ad a kártevők ellen, ráadásul a virágokból táplálkozó méhekre sem veszélyes.

A hároméves a tabáni Miyawaki erdő 2021-ben ültettük el Budapest és egyben az ország első Miyawaki-módszer szerint ültetett minierdejét a Tabánban. – büszkeségeként említette Zakar András. A módszer lényege, hogy az őshonos facsemetéket és cserjéket igencsak közel ültetik egymáshoz, a zsúfoltság eredményeképp pedig a csemeték versenyezni kezdenek a napfényért és a tápanyagokért. A verseny győztese az, aki a legrövidebb idő alatt a legnagyobbat nő, így ezek a fácskák nagyon gyorsan kezdenek el növekedni: a tabáni kiserdő már több mint háromszor olyan magas, mint a telepítéskor! Ez volt az első Miyawaki-erdő, de korántsem az utolsó. Azóta már városszerte több helyen találkozhattok ilyen telepítéssel, például tavaly decemberben ültettek egyet a Nehru-parton, az Andor utcában is van három kétesztendős erdőfolt, vagy a Zsigmond téren is megfigyelhettek egy másfél éves erdőcskét.

Boldog születésnapot kívánunk kiserdőnek, nőjön még nagyobbra és kövesse sok – sok hasonló projekt! Mint megtudhattuk, szeretettel várják a komoposztálni vágyókat, a városi kertészeket, a méhlegelő, a rovarhotel és a közösségért és környezet védelméért tenni akarókat, hogy egy minél zöldebb és élhetőbb Budapestet hozzunk létre közösen! Adásunkat megnézhetitek a NUXON csatornáján.

Forrás: FŐKERT

Fotó: FŐKERT

A Zöld Kör – Budapest a világ zöld városai között bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Fenntarthatóság, mint fogalom egy teljesen új szemlélet, de mindent áthat – ezzel a mindenki számára közös érték mentén indult a beszélgetés. Környezetvédelem, megújuló energiaforrások és infrastruktúrafejlesztés – Grónay Andrea ügyvezető fő tevékenységeiről mesélt, külföldi kitekintéssel, hazai adaptáció és az elmúlt 20 év távlatában. A szemléletformálás fontosságát emelte ki –

„Tudatosabbnak kell lennünk,
védenünk a környezetünket ahhoz,
hogy fel tudjunk zárkózni.”

A vállalatok és vezetőik nem önmagukban fejleszthetőek, működésükre, létezésükre és az értékrendjükre, ami mentén irányítanak maximálisan hat a közvetlen környezetük – ez egy nyílt rendszer, nem tudjuk a társadalmi, környezeti, gazdasági és politikai folyamatokat kizárni, amiben működik a szervezet vagy egy közösség. – egészítette ki saját gazdasági és társadalmi fókuszával Majoros Zsuzsanna szakmai igazgató.

A KDMFÜ elsődleges célja a Közép-Duna Menti Térségi Fejlesztési Tanács munkaszervezeti feladatainak széleskörű ellátása, információk biztosítása a térség települései számára, üzleti és kulturális kapcsolatok erősítése, valamint nyilvánosság biztosítása a térségben zajló fejlesztésekről, innovációkról. Fontos céljuknak tekintik továbbá, hogy a gazdasági növekedést minél több eszközzel sikerüljön támogatni, és – a térség adottságait és igényeit figyelembe véve – pályázati források elérését, innovatív projektek megvalósítását, valamint a működő vállalkozások további fejlődési lehetőségeit biztosítsanak. A bővülő infrastrukturális kapacitásoknak a hosszabb távon történő kihasználása, a fejlesztési eredmények funkcióinak fenntartása, új befektetési lehetőségeknek a térségbe vonzása hosszú távú célként jelenik meg a fejlődés szempontjából. – mutatták be a szervezetet Huber Anikó műsorvezetőnk kérésére színes történeti háttérrel.

Akkor tudunk a fenntarthatóság kapcsán is jövőbeni fejlődésről beszélni, ha ennek megfelelő terveink vannak. Ezért is fontos, hogy ez települési és térségi szinten is megjelenjen – tudnunk kell, hogy mit akarunk elérni és hogy mit kell ahhoz fejleszteni. – hívta fel a figyelmünket a szervezet vezetője erre a kulcsfontosságú tényezőre, amit Márton Ferenc kollégánk azzal egészített ki, hogy

„A települések hatásközpontok.”

Hallgassátok meg a NUXON csatornáján a további érdekes gondolatokat a közösség erejéről, ami az egyik kulcs fenntarthatósági céljaink eléréséhez.

Fotó: KDMFÜ

A Fenntartható települések, fennmaradó közösségek bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.