Zöld Körben üdvözölhettük Zsolnai Balázst a Compocity Hungary kreatív kertészét, akivel az emberiség növény- és talajvakságáról, termőtalajaink terméketlenségéről, valamint azokról a módszerekről beszélgettünk, hogy hogyan tehetünk ezek ellen: városaink irodai és otthoni szerves anyagainak körforgásba juttatásával, minierdők ültetésével, növényvakság csökkentő programokkal és a növények tanította hálózatosság módszerével.

Meghatározó gyermekkori nyarakról, a vidéki élet élményeiről – hamisítatlan falusi hangulat, udvaron tyúkok, növénytermesztés, kertészkedés a ház körül, zöld munkák a szőlőben, szaladgálás a tyúkok között, fúrás, faragás… a természetközeli életmód megtapasztalásáról mesélt Zsolnai Balázs, a belvárosban született gyermek, akiből humán orvos helyett növényorvos lett.

Kertészet, növények, fenntarthatóság. Ezen belül is a biodiverzitás témakörét járták körül Huber Anikó a NUXON házigazdájának első mindenkit érintő kérdését követően, hogy hogyan kapcsolódik a mi életünkhöz: Mi minden alkotja a biológiai sokféleséget – izgalmas párhuzamot vonva a bennünk élő mikobiommal. A rendszer alkalmazkodóképességéről, történelmi mélységeket érintő változásokról a régióban, a kölcsönhatások és behatások fontosságáról, és versengésről, ami fenntartja ezt a komplex rendszert.

„A biológiai sokféleség egyszerűen csak gyönyörű és
nem az lenne a dolga az embernek, hogy belenyúljon,
hanem hogy leüljön és szemlélje.”

Csak nézni a tökéletest. A biológiai sokféleséget csodálni és megfigyelni kell! A legjobb tanulás, ha megfigyelünk – említette a Compocity Kft. szakembere nekünk is, mint a gyerekeknek szokta mondani miyawaki erdők ültetése előtt.

Kiemelte a növények városokban betöltött szerepét a kreatív kertész és osztott meg velünk számos jópéldát a fenntarthatóság egészségünkre gyakorolt hatásairól.

Növényvakság, talajvakság, ökoszisztémavakság – a városban és ma már nem csak a városban, de a tudás lehetőségétől elszakadó társadalmi rétegek tömege kerül egyre messzebb a környezettől és hogy honnan érkeznek a minnyájunk számára nélkülözhetetlen, ma ugyan még könnyedén hozzáférhető élelmiszerek a boltba.

„Valahogy a világ még fenntartja ezt a rendszert, de nagyon sok helyről érkezik már a visszajelzés, hogy ez így hosszabb távon már nem tartható fenn.”

Egyet kell értsünk a szakemberrel és mindamellett, hogy kívánunk nekik erőt és kitartást áldozatos szemléletfejlesztő, a világot valóban jobbá tevő munkájukhoz mi is igyekszünk mindent megtenni, hogy segítsük őket és együtt még többet tehessünk! Csatlakozzatok hozzánk és éljük meg minél többen, hogyan kerülnek a termékek a kosarunkba és az információ birtokában hisszük, hogy helyesebb döntések fognak születni. Megélni, hogy mi éri meg.

Fotó: Compocity Kft.

A Zöld Kör – Zsolnai Balázs Compocity- Erdő a kertbe bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Társaságunk Budapest területén évente mintegy 6.000.000 m2 zöldterület fejlesztési és fenntartási feladatait látja el, valamint 59.000 db fasori fa, 47.000 db parkfa, több mint 9,5 millió m2 fővárosi védett terület és mintegy 3,1 millió m2 fővárosi erdőterület gondozását végzi. Magyarországon elsőként megépült komposztteleppel és saját termesztőteleppel is rendelkezünk. Kiemelt feladataink között tartjuk számon a főváros biodiverzitásának növelését. – mesélt tevékenységeikről a szakember.

Megtudtuk, hogy városszerte egyre több helyen váltják fel évelőkkel az egynyári növényeket. Alkalmazásuk hosszú távon nagyon sok előnnyel jár, hiszen a kezdeti gondoskodás után ezek az évelőágyások ökologikusabbak, fenntarthatóbbak, amellett, hogy egész évben folyamatosan díszítenek hol virágjukkal, hol levélszínükkel, termetükkel, habitusukkal.

„Intravénás” védekezés a vadgesztenyéknél – egy számunkra ismeretlen eljárást is megismertünk. Idén úgynevezett injektálásos módszert alkalmaznak a 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű vadgesztenyefáknál (Aesculus hippocastanum) a leggyakoribb tömeges kártevő, a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) pusztítása ellen. Ez a módszer sokkal hatékonyabb, mint a permetezés, hiszen a növényorvosok minimális sebzéssel egyenesen a fa szállítószövetébe fecskendezik a rovar- és gombaölőszert, ami a levelekhez szállítja az anyagot. A permetezéskor ezzel szemben a kifújt növényvédőszer csupán harmada landol a növényen, a többi a levegőbe kerül, és nem tudja kifejteni a hatását. Az injektálás nemcsak a technikájában hasonlít egy védőoltáshoz, hanem a hatása is hosszabban tart: 3-5 évre védettséget ad a kártevők ellen, ráadásul a virágokból táplálkozó méhekre sem veszélyes.

A hároméves a tabáni Miyawaki erdő 2021-ben ültettük el Budapest és egyben az ország első Miyawaki-módszer szerint ültetett minierdejét a Tabánban. – büszkeségeként említette Zakar András. A módszer lényege, hogy az őshonos facsemetéket és cserjéket igencsak közel ültetik egymáshoz, a zsúfoltság eredményeképp pedig a csemeték versenyezni kezdenek a napfényért és a tápanyagokért. A verseny győztese az, aki a legrövidebb idő alatt a legnagyobbat nő, így ezek a fácskák nagyon gyorsan kezdenek el növekedni: a tabáni kiserdő már több mint háromszor olyan magas, mint a telepítéskor! Ez volt az első Miyawaki-erdő, de korántsem az utolsó. Azóta már városszerte több helyen találkozhattok ilyen telepítéssel, például tavaly decemberben ültettek egyet a Nehru-parton, az Andor utcában is van három kétesztendős erdőfolt, vagy a Zsigmond téren is megfigyelhettek egy másfél éves erdőcskét.

Boldog születésnapot kívánunk kiserdőnek, nőjön még nagyobbra és kövesse sok – sok hasonló projekt! Mint megtudhattuk, szeretettel várják a komoposztálni vágyókat, a városi kertészeket, a méhlegelő, a rovarhotel és a közösségért és környezet védelméért tenni akarókat, hogy egy minél zöldebb és élhetőbb Budapestet hozzunk létre közösen! Adásunkat megnézhetitek a NUXON csatornáján.

Forrás: FŐKERT

Fotó: FŐKERT

A Zöld Kör – Budapest a világ zöld városai között bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.