A Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma Egyesület célja, hogy felhívja a munkáltatók figyelmét a hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának fontosságára és előnyeire. Legfontosabb célkitűzéseik: a munkaadók részére szakmai támogatást nyújtani az esélyegyenlőség biztosításához; elősegíteni a nemzetközi esélyegyenlőségi alapelvek magyarországi meghonosítását; a munkáltatókat összefogni, hogy együtt léphessenek fel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok hátrányos megkülönböztetésének visszaszorításáért a foglalkoztatásban; biztosítani a hazai, az uniós és más nemzetközi legjobb esélyegyenlőségi gyakorlatok közötti tudás-transzfert; előmozdítani a munkáltatók közötti tapasztalatcserét; népszerűsíteni a munkahelyi sokszínűség, esélyegyenlőség értékeit.

„Sokszor az ismeretek hiányából fakad az, ha meglepődünk,

vagy nem tudunk kezelni egy szituációt.”

A Nuxon képviseletében Márton Ferenc gondolata azt hiszem erre a témára különösen igaz. Az, hogy milyen programok vannak a cégeknél, amelyek a tudattalan előítéletek lebontásával járulnak hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez, és hogy mennyire nyitottak erre a szervezetetek, és hogy milyen komolyan kezelik ezt a fenntarthatósághoz jelentősen hozzájáruló témát szerencsére pozitív választ kaptunk. Bár jelenleg a fórum tagjai nagyvállalatok, kiemelt küldetésük, hogy a KKV-k felé is nyissanak.

Ezzel a valóban nem könnyű, de az egész társadalmunkra és a gazdaságunkra is jelentős hatást gyakorló kihívással foglalkozni kell. Mindenkinek. Bár jelenleg nincs még kezünkben a varázspálca, hogy hogy lehetne hozzájuk eljutni – számos kihívásnak kell megfelelniük, melyek okán egyelőre nem feltétlenül helyezik előtérbe az inkluzív munkahelyek megteremtését, de az ismeretek terjesztése továbbra is fókuszban lesz.

Tudásanyag, tapasztalat, jógyakorlatok

Igyekeznek minden hónapban egy-egy hátrányos helyzetű csoport foglalkoztatásával foglalkozni. Erre néhány példa: megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, kismamák visszatérése a munka világába, LMBTQ munkavállalói csoport, nők, romák foglalkoztatása, férfi szerepek átalakulása, generációk együttműködése. Ezen csoportok inkluzív módon történő foglalkoztatása nemcsak a személyre magára, hanem a munkahelyi-, magánéleti környezetére és a vállalat ügyfeleire, jelenlegi és jövőbeni munkavállalóira is hatással lehet.

A műsorban számos követendő példát, jógyakorlatot és tanácsokat említettünk az esélyegyenlőség kapcsán, melynek linkjeit is feltöltöttük.

Fotó: MEF

A Zöld Kör – Fenntarthatóság emberi értékekre építve bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Kiváló beszélgetés volt, szerintünk nagyon fontos és aktuális kérdéseket érintettünk. Sőt, valójában úgy véljük, ezek eddig is aktuális kérdések lettek volna, csak most jobban a figyelem középpontjába kerültek.

Az Icon Real Estate Management Kft. magyar tulajdonosi hátérrel alakult azzal a céllal, hogy prémium irodaházak és bevásárlóközpontok teljeskörű ingatlankezelését végezze megbízói részére, amivel hozzájárulhat az ingatlanok értékének emeléséhez is.

A fenntarthatósági gondolat is alapvetően már több évtizedes, nagyon sokáig abban a körben mozgott, hogy legyünk felelősek. De mióta bejött ez az ESG vonulat, ami az Európai Unió, az EU taxonómián keresztül implementált és jogszabályba lefektetett, azóta ez hirtelen egy gazdasági kérdéssé vált, mind a tőkeági finanszírozások keretében egyre több ESG alap jön létre, ezek között ingatlan alapok is, tehát az újonnan létrejövő alapoknak már több mint fele ESG alap, ami azt jelenti, hogy ezeket az ESG alapokat olyan cégekbe fektetik be, amik megfelelnek az ESG szabályoknak. Innentől kezdve ez a kérdés, a HR osztálytól, a marketing osztálytól, a mérnöki osztályoktól áttevődött a pénzügyi osztályokhoz, amik a legerősebb osztályok közé tartoznak minden szervezetben és a befektetőknek ezen igénye lecsorog a teljes szervezetbe. Ennek egy aspektusa az ingatlan döntési kérdések, így az ingatlan kérdéseknél is erősen megjelenik ez. Az EU taxonómia is ezen alapszik, de inkább a hitelági finanszírozáson keresztül valósították meg, gyakorlatilag a bankokra lett ez a feladat rátestálva – finanszírozásokon keresztül vizsgálják meg, hogy megfelelően teljesülnek -e ezek a fenntarthatósági szempontok. Tehát gyakorlatilag a cégek akár tőkepiacon keresztül, akár banki finanszírozáson keresztül szembesülnek ezekkel az elvárásokkal és egy kiszámítható logika mentén ezek az elvárások évről évre szigorúbbak lesznek. – vendégünk további érdemes gondolatait a fenntarthatóság kapcsán meghallgathatjátok a csatornánkon.

Fotó: Houseofbusiness

A Zöld Kör – A fenntarthatóság hatása a teljes szervezetre bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

A Papírsárkány egy olyan közösség, amivel gyermekotthonokban élő gyerekeknek segítünk kibontakoztatni a bennük rejlő értékeket, ezzel eszközt adva nekik ahhoz, hogy a felnőtt életben egyenlő esélyekkel induljanak. Az alapítványt 2020-ban, egy baráti közösségként hoztuk létre, mert hiszünk benne, hogy a gyerekek jelentik a Jövőt. – avatta be a hallgatókat és a nézőket Andrea az alapítvány történetébe. És azt is megtudtuk, hogy jelenleg Budapesten működnek, hosszútávú célkitűzéseik között szerepel, hogy országos önkétes hálózatot építsenek, így minden állami gondozott gyermek igényeinek megfelelő egyéni törődést kaphasson.

A társadalmi felelősségvállalás kapcsán nagyon sokat változott szerencsére a hozzáállás az elmúlt években. Amikor csapatban működünk együtt, akkor sokkal hatékonyabban tudunk dolgozni is. Ha összefogunk, miközben jól szórakozunk, növeljük a csapategységet és állami gondoskodásban élő gyermekeknek is örömet okozunk. De fontos, hogy ez egy jól megtervezett hosszútávú felelős projekt része kell legyen és nem minden előkészítést mellőző, valós informálás nélküli PR célú megmozdulás, amiből nem tanulnak, nem visznek haza semmit a résztvevők – nem lesznek elkötelezettek a téma, vagy a tevékenység mellett és sokszor nem is értik, hogy miért, minek és hol voltak… Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen nap milyen terheket ró az adott fogadó szervezetre, ha nincs jó megszervezve.

Ki kell emeljük, hogy meg kell tanítanunk jól segíteni – sőt, ma már a tudásmegosztásban és az együttműködésben hiszünk, hiszen kitől tudna többet tanulni egy cég, mint egy ilyen szervezetről és mi lehetne jobb biznisz, mint amit a jövőbe fektetnek. A jövőnket Te is formálod! Tarts velünk!

Fotó: Papírsárkány Gyermekalapítvány

A Gyermekotthontól a csillagos égig! bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Társaságunk Budapest területén évente mintegy 6.000.000 m2 zöldterület fejlesztési és fenntartási feladatait látja el, valamint 59.000 db fasori fa, 47.000 db parkfa, több mint 9,5 millió m2 fővárosi védett terület és mintegy 3,1 millió m2 fővárosi erdőterület gondozását végzi. Magyarországon elsőként megépült komposztteleppel és saját termesztőteleppel is rendelkezünk. Kiemelt feladataink között tartjuk számon a főváros biodiverzitásának növelését. – mesélt tevékenységeikről a szakember.

Megtudtuk, hogy városszerte egyre több helyen váltják fel évelőkkel az egynyári növényeket. Alkalmazásuk hosszú távon nagyon sok előnnyel jár, hiszen a kezdeti gondoskodás után ezek az évelőágyások ökologikusabbak, fenntarthatóbbak, amellett, hogy egész évben folyamatosan díszítenek hol virágjukkal, hol levélszínükkel, termetükkel, habitusukkal.

„Intravénás” védekezés a vadgesztenyéknél – egy számunkra ismeretlen eljárást is megismertünk. Idén úgynevezett injektálásos módszert alkalmaznak a 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű vadgesztenyefáknál (Aesculus hippocastanum) a leggyakoribb tömeges kártevő, a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) pusztítása ellen. Ez a módszer sokkal hatékonyabb, mint a permetezés, hiszen a növényorvosok minimális sebzéssel egyenesen a fa szállítószövetébe fecskendezik a rovar- és gombaölőszert, ami a levelekhez szállítja az anyagot. A permetezéskor ezzel szemben a kifújt növényvédőszer csupán harmada landol a növényen, a többi a levegőbe kerül, és nem tudja kifejteni a hatását. Az injektálás nemcsak a technikájában hasonlít egy védőoltáshoz, hanem a hatása is hosszabban tart: 3-5 évre védettséget ad a kártevők ellen, ráadásul a virágokból táplálkozó méhekre sem veszélyes.

A hároméves a tabáni Miyawaki erdő 2021-ben ültettük el Budapest és egyben az ország első Miyawaki-módszer szerint ültetett minierdejét a Tabánban. – büszkeségeként említette Zakar András. A módszer lényege, hogy az őshonos facsemetéket és cserjéket igencsak közel ültetik egymáshoz, a zsúfoltság eredményeképp pedig a csemeték versenyezni kezdenek a napfényért és a tápanyagokért. A verseny győztese az, aki a legrövidebb idő alatt a legnagyobbat nő, így ezek a fácskák nagyon gyorsan kezdenek el növekedni: a tabáni kiserdő már több mint háromszor olyan magas, mint a telepítéskor! Ez volt az első Miyawaki-erdő, de korántsem az utolsó. Azóta már városszerte több helyen találkozhattok ilyen telepítéssel, például tavaly decemberben ültettek egyet a Nehru-parton, az Andor utcában is van három kétesztendős erdőfolt, vagy a Zsigmond téren is megfigyelhettek egy másfél éves erdőcskét.

Boldog születésnapot kívánunk kiserdőnek, nőjön még nagyobbra és kövesse sok – sok hasonló projekt! Mint megtudhattuk, szeretettel várják a komoposztálni vágyókat, a városi kertészeket, a méhlegelő, a rovarhotel és a közösségért és környezet védelméért tenni akarókat, hogy egy minél zöldebb és élhetőbb Budapestet hozzunk létre közösen! Adásunkat megnézhetitek a NUXON csatornáján.

Forrás: FŐKERT

Fotó: FŐKERT

A Zöld Kör – Budapest a világ zöld városai között bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

„Gyermekim a jövőt jelentik és azt a felelősséget, hogy mi tehetünk azért, hogy egy jobb jövőkép alakuljon ki, akkor tennünk kell a magunk szintjén – felelősséget érzek, hogy tegyek érte, a magam szintjén. Nem a világmegváltás az első cél, hanem amit én tehetek akár magánszemélyként, akár mint banki vezetőként, akár fenntarthatósági témában.”

Bolyán Róbert, hisz az élethosszig tartó tanulásban, a tudásmegosztásban és az egyéni felelősségben. Mesélt karrierútjáról: gépészmérnök, pénzügy és kereskedelem, jog, mesterszakos tanár… 26 éve a banknál, üzletkötőként kezdte és egy szépen ívelő karrierúttal jutottunk el idáig.

Az egyéni felelősség az, amikor dönthetek valamiről, akár mint vezető, akár mint egyén, akár családi szinten, amikor választás előtt állok jól döntsek. – Huber Anikó házigazdánk szintén nagyon fontosnak tartja, hogy nem háríthatjuk el a felelősségünket, igenis rajtunk is múlik.

Döntenünk kell és kell, hogy legyen elképzelésünk. Ma mindenki feláldozza rövidtávú céljainkért a hosszú távú célokat. Azaz bár tudjuk, hogy mi lenne jó nekem, vagy nekünk hosszú távon eltűnnek, fikciók maradnak, mert az azonnal vágyak felülírják. A fenntarthatóság pedig hosszútávú gondolkodást igényel. Már nem azt kell bizonygatnunk, hogy baj van, hanem hogy cselekednünk kell. Mit tehetünk? A szakember fenntartható visszavonulásról beszél és mi is mélyen egyetértünk véleményével, hogy a fenntartható fejlődés gondolata nem fenntartható. Emberi lényünkből fakadóan a mindig többet és többet akarunk, de tudunk -e lemondani? Sok változásra van szükség, hogy a jövő optimistább legyen, mint amit tudósok előre jeleznek 2050-re akár, ami már csak jó 25 év és még a mi életünket is érint, de főleg gyermekeink életútjára lesz nagy hatással. Hogy hogyan segíthetünk őket? Hogy mit jelet ez a banki gyakorlatban?

Mi az UniCredit Banknál nemcsak tesszük, de beszélünk is róla: nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az ESG egyes területeivel kapcsolatos tudásunkat ne csak folyamatosan gazdagítsuk, de meg is osszuk másokkal. Hiszen minél többet tudunk a fenntarthatósági területről, annál hatékonyabban tehetünk azért, hogy egy élhetőbb jövőt teremtsünk – egymással összefogva. – ez lehet az egyik megoldás kihívásainkra a szakember szerint és szerintünk is. Hallgassátok meg a teljes beszélgetést a NUXON csatornáján.

A Fenntarthatatlanság vagy fenntarthatóság bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Fenntarthatóság, mint fogalom egy teljesen új szemlélet, de mindent áthat – ezzel a mindenki számára közös érték mentén indult a beszélgetés. Környezetvédelem, megújuló energiaforrások és infrastruktúrafejlesztés – Grónay Andrea ügyvezető fő tevékenységeiről mesélt, külföldi kitekintéssel, hazai adaptáció és az elmúlt 20 év távlatában. A szemléletformálás fontosságát emelte ki –

„Tudatosabbnak kell lennünk,
védenünk a környezetünket ahhoz,
hogy fel tudjunk zárkózni.”

A vállalatok és vezetőik nem önmagukban fejleszthetőek, működésükre, létezésükre és az értékrendjükre, ami mentén irányítanak maximálisan hat a közvetlen környezetük – ez egy nyílt rendszer, nem tudjuk a társadalmi, környezeti, gazdasági és politikai folyamatokat kizárni, amiben működik a szervezet vagy egy közösség. – egészítette ki saját gazdasági és társadalmi fókuszával Majoros Zsuzsanna szakmai igazgató.

A KDMFÜ elsődleges célja a Közép-Duna Menti Térségi Fejlesztési Tanács munkaszervezeti feladatainak széleskörű ellátása, információk biztosítása a térség települései számára, üzleti és kulturális kapcsolatok erősítése, valamint nyilvánosság biztosítása a térségben zajló fejlesztésekről, innovációkról. Fontos céljuknak tekintik továbbá, hogy a gazdasági növekedést minél több eszközzel sikerüljön támogatni, és – a térség adottságait és igényeit figyelembe véve – pályázati források elérését, innovatív projektek megvalósítását, valamint a működő vállalkozások további fejlődési lehetőségeit biztosítsanak. A bővülő infrastrukturális kapacitásoknak a hosszabb távon történő kihasználása, a fejlesztési eredmények funkcióinak fenntartása, új befektetési lehetőségeknek a térségbe vonzása hosszú távú célként jelenik meg a fejlődés szempontjából. – mutatták be a szervezetet Huber Anikó műsorvezetőnk kérésére színes történeti háttérrel.

Akkor tudunk a fenntarthatóság kapcsán is jövőbeni fejlődésről beszélni, ha ennek megfelelő terveink vannak. Ezért is fontos, hogy ez települési és térségi szinten is megjelenjen – tudnunk kell, hogy mit akarunk elérni és hogy mit kell ahhoz fejleszteni. – hívta fel a figyelmünket a szervezet vezetője erre a kulcsfontosságú tényezőre, amit Márton Ferenc kollégánk azzal egészített ki, hogy

„A települések hatásközpontok.”

Hallgassátok meg a NUXON csatornáján a további érdekes gondolatokat a közösség erejéről, ami az egyik kulcs fenntarthatósági céljaink eléréséhez.

Fotó: KDMFÜ

A Fenntartható települések, fennmaradó közösségek bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Nem ma kezdték – kezdték az interjút a Nuxon házigazdájával. Már 2016 óta készít fenntarthatósági jelentést a cég önkéntesen, a GRI szabványoknak megfelelően, amit auditáltatnak is. Az időközben történt jogszabályi változásokra a Szerencsejáték Zrt. is folyamatosan készül, felkészül ESG törekvéseik felülvizsgálatával, aktualizált felelős stratégiával, ami, mint a szakma minden résztvevőjének még egy ilyen felkészült szervezetnek is kihívás. A közös gondolkodásban bízva és a tudásmegosztásnak köszönhetően a legjobb úton haladnak, és igyekeznek részt venni minden olyan kezdeményezésben, ami előrevisz közös céljaink elérése érdekében. Huber Anikóval is egy ilyen fórumon találkoztak és hamar megtalálták azonos gondolataikat, az együttműködés fontosságában és az edukáció nélkülözhetetlenségében akár fenntarthatósági témában, akár a fogyatékossággal élő társaink elfogadását illetően.

„Történik valami az egész világot érintően a fenntarthatóság terén és  az egészet átjárja az együttműködés szellemisége.” 

Ezen a témán keresztül nagyon sok cég tud összekapcsolódni, hiszen mindenkinek szüksége van a tudásmegosztásra. Itt hozom be az edukáció fontosságát, tanulunk egymástól, példát mutatunk, megosztjuk a jógyakorlatokat. Edukáció alatt értem a vállalti szintű képzéseket és hiszem, hogy ezt már egészen kis korban el kellene kezdeni, már az óvodában foglalkozni kell a fenntarthatósággal. – tértek át a pedagógus múlttal rendelkező szakember szívéhez közelálló témára, a befogadó játszóterekre. Amiket szeretnek méltán inkább közösségi térként emlegetni, hiszen nem csak a közös játéknak adnak teret minden gyermeknek kirekesztés nélkül, de fejlesztő elemekkel is gazdagították és a tinikre gondolva okospadokat is elhelyeztek.

Dóra egy nagyon kedves példát is említett, az ép kicsik is inkább a magasított homokozóban játszanak, hogy együtt élvezhessék mozgásukban akadályozott társaikkal.

Vagy képzeljük csak el, milyen eddig nem tapasztalt szabadságot ad egy kerekesszékben élőnek, amikor életében először egy különleges trambulinon segítség nélkül, önállóan szórakozhat. Most gyermekként tapasztalhatja meg ezt az örömöt, majd köszönhetően a cég erős társadalmi felelősségvállalás tudatának később akár munkavállalóként is. Önállóságot és méltó megélhetést biztosítanak megváltozott munkaképességű munkavállalóknak, méghozzá példaértékű 10% feletti foglalkoztatási arányban.

Inkluzív közösséget és munkahelyet létrehozva nagymértékben hozzájárulnak a szociális elfogadóképesség növeléséhez, ami egy jobb világot fog eredményezni – hatva ezzel nem csak a társadalmi, de a környezeti és gazdasági mutatókra egyaránt. Működőképes üzleti modell, amit minden munkaadónak is követnie érdemes, hiszen a fennhatóság nem szerencse kérdése. Felelős célok, alapos tudás és kitartó munka kell, hogy elérjük fenntarthatósági céljainkat. – idézem egyik kedves olvasónkat és abban bízom, hogy a teljes Zöld Kör epizódot megnézitek.

Fotó: Szerencsejáték Zrt.

A A fenntarthatóság nem szerencse kérdése bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

A játék, ami nem játék. Valóban sokkal többről van szó. Trénerként tudom, hogy a játék megszólít bennünket, olyan részeinket is megéljük, amit a mindennapokban félrerakunk valami eltérőt élünk meg. A program során a való világunkat szimuláljuk, amely folyamatosan változik miközben a résztvevők először saját céljaikat próbálják meg elérni. A hangsúly persze azon van, hogy önös érdekeink érdekében mi az, amit magunk mögött hagyunk. Pont, mint a való életben. Az ENSZ fenntarthatósági céljai mentén modellezzük cselekedeteink hatását és próbáljuk meg saját felelősségünkre felhívni a figyelmet mind a gazdaság, mind a társadalom, mind a környezet figyelembevételével, majd a megélt tapasztalatokat dolgozzuk fel különböző módszerek segítségével. – ismertette a COLLAB Fenntarthatósági Programját Fodor Zsuzsanna.

Vannak különböző erőforrások, amik mozognak a központ és a jelenlévők között, játékos – játékos között, és mint a valóságban is, hatásunk van. És ezt elképesztő volt megéni. Hogy hogyan változik az összkép, a világunk állapota a környezet, a társadalom és a gazdaság szempontjából részletesen vizsgálva például egy energiahatékonyságot növelő, de zöldmezős beruházást követően – tette hozzá Márton Ferenc, a Nuxon házigazdája.

Nagyon érdekes, hogy mi céges keretek között is úgy működünk, hogy minél több mindenkivel szeretnénk kapcsolódni, és amikor elkezdtük ezt a programot egészen elgondolkodtató tapasztalatokat szereztünk. Furcsa volt, hogy kizárólag az eredményekre koncentráltunk és nem fontoltok meg projektjeink hatását. – egészítette ki Huber Anikó, a Nuxon gazdasági igazgatója.

„Tudatosabb gondolkodásra szeretnénk ösztönözni cégünknél összpontosuló fenntarthatósággal kapcsolatos tudásunk legjavát felhasználva. A közösség elemi érdekünk, melyet kezdünk elfelejteni és ez a program fantasztikusan felhívja a figyelmet erre is, szükségünk van egymásra.”

Helye van minden olyan közösségben, ahol szeretnének jobban működni, financiális értelemben is – hiszen az egymásra figyelés a nap végén sikert fog eredményezni, ami egy cég életében kimutatható előnyökkel jár. ESG edukáció, vagy kisebb-nagyobb csapatok építése, együttműködés és szemlélet fejlesztés, ez egy igazi belépő a fenntarthatósági célok megvalósítása érdekében, ami Buzás Zsuzsanna fenntarthatósági szakértő kolléganőmmel közös missziónk. A benne rejlő finoman edukáló lehetőségre pedig itthon igazán nagy szükség van. Ez egy olyan tudás, amire mindenkinek szüksége van. Ezzel foglalkozni kell! És a csillogó tekintetek, a tenni akarás, amit tapasztalunk megerősített minket küldetésünkben. – hívta fel a figyelmet az SDGs Game facilitátora.

A cél függvényében változhat, hogy mit tudunk kihozni a programból. – folytatta Anikó kérdésére. Mindig azt tartjuk szem előtt, hogy mire van az adott cégnek szüksége, épp milyen kihívások mentén szeretnének fejlődni és Buzás Zsuzsanna fenntarthatósági szakértő kolléganőmmel minden esetben olyan programot igyekszünk kidolgozni előzetes felmérések, interjúk, személyes egyeztetéseket követően, hogy valóban a szervezeti kultúrát szolgáljuk az ESG törekvéseik mentén.

Saját élményeit a programról behozva kiemelte még Ferenc, hogy leginkább hatást úgy érhetünk el, ha bevonódunk – ami itt maximálisan megvalósul. Változás akkor történhet meg, ha tényleg ott vagyunk és nem máshol. És a megfelelő információk birtokában tényleg beépüljenek felelős cselekedeteink a mindennapokba.

Valóban és ez lehet egy cég számára is az egyik előny, hogy olyan dimenzióban nyitjuk meg az együttműködést, ami egyébként eltér a mindennapi berögzült rutintól, olyan dolgokra hívjuk fel a figyelmet, amit, ha beépítünk sokkal előnyösebb helyzetet generálunk mindannyiónk számára. És ezt értem a hatásunkra is, azaz kiterjesztve már a vállalati valós, vagy virtuális falain kívülre egész értékláncukat vizsgálva. – emelte ki a Collab Mentoring munkatársa. Az, hogy milyen együttműködések születnek, az azon is múlik, hogy tudunk -e, merünk -e élni a lehetőségeinkkel, a potenciállal, ami mindenkiben benne van, hogy kilépünk -e a kapott, vagy felvállalt szerepeinkből.

„Mindenki tud adni valamit a másiknak és bizony nagyon nem csak a pénz az egyetlen erőforrás!”

Újra fel kell ismernünk a közösség és az együttműködés erejét! – Huber Anikó gondolata remekül összefoglalta és értékes útravalóval szolgált erről a plasztikus fenntarthatósági programról és erről az izgalmas beszélgetésről, melyben szó esik még szervezeti kultúráról, a fluktuáció csökkentésről, talent managementről, well-beingről, munkavállalói élményekről, employer brandingről, közös felelősségünkről, amit megtekinthettek a Nuxon csatornáján.

A Együttműködés-fejlesztés – A kollaboráció ereje bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.