Egy városban élünk, dolgozunk, szórakozunk, utazunk – bármit teszünk, egy településen tesszük. A Fenntartható Közösségek Alapítvány által működtetett Fenntartható Városok kezdeményezés célja a települési fenntarthatóság kérdéseit övező tudásanyag összegyűjtése, átadása, a jó gyakorlatok megosztásának elősegítése.

A városi növekedés jelenlegi üteme korábban soha nem látott mértéket öltött. A gyors urbanizáció óriási kihívásokkal jár, beleértve a növekvő légszennyezést, a nem megfelelő alapszolgáltatásokat és infrastruktúrát, valamint a tervszerűtlen városi terjeszkedést, amelyek a városokat még kiszolgáltatottabbakká teszik az esetleges katasztrófákkal szemben.

A 2030- as keretrendszer megvalósításához vezető egyik első lépés annak biztosítása, hogy a helyi önkormányzatok számára megfelelő környezet és erőforrás álljon rendelkezésre a valódi cselekvés véghezvitelére.

A fenntartható fejlődési célok lokalizálása egyaránt magába foglalja annak vizsgálatát, hogy az helyi önkormányzatok alulról építkező fellépésük révén miként támogathatják a 2030-as menetrend megvalósítását, valamint azt, hogy az SDGs milyen keretet nyújthatnak a helyi fejlesztési politikának. Honlapunkon a települési fenntarthatóság iránt érdeklődők egyaránt megtalálhatják a könnyedebb, átfogó, valamint a tudományos tartalmakat is.

A fenntarthatóságra való törekvés az egyes városokban a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, de a gyakorlatban az információk hiánya, a pályázatok benyújtásának körülményessége, és még sok más hátráltató tényező nehezíti a települések fejlődését.

Mikor érjük el a fenntartható fejlődési célokat? Mit tehetnek a város lakói a fenntarthatóságért? Mekkora felelőssége van az egyénnek? Mitől lesz egy város fenntartható? Honnan lesz pénz a fejlesztésekre? Mit tesznek a városvezetők a fenntarthatóságért? Milyen képzési lehetőségeik vannak a városvezetőknek?

Beszélgetésünk során nagyon fontos kérdéseket jártunk körül a levegőminőség kapcsán is. Hallgasd meg a teljes epizódot, és merülj el a fenntartható városok rejtelmeiben!

Forrás: Fenntartható Városok

A Fenntartható városok bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Zöld Körben üdvözölhettük Zsolnai Balázst a Compocity Hungary kreatív kertészét, akivel az emberiség növény- és talajvakságáról, termőtalajaink terméketlenségéről, valamint azokról a módszerekről beszélgettünk, hogy hogyan tehetünk ezek ellen: városaink irodai és otthoni szerves anyagainak körforgásba juttatásával, minierdők ültetésével, növényvakság csökkentő programokkal és a növények tanította hálózatosság módszerével.

Meghatározó gyermekkori nyarakról, a vidéki élet élményeiről – hamisítatlan falusi hangulat, udvaron tyúkok, növénytermesztés, kertészkedés a ház körül, zöld munkák a szőlőben, szaladgálás a tyúkok között, fúrás, faragás… a természetközeli életmód megtapasztalásáról mesélt Zsolnai Balázs, a belvárosban született gyermek, akiből humán orvos helyett növényorvos lett.

Kertészet, növények, fenntarthatóság. Ezen belül is a biodiverzitás témakörét járták körül Huber Anikó a NUXON házigazdájának első mindenkit érintő kérdését követően, hogy hogyan kapcsolódik a mi életünkhöz: Mi minden alkotja a biológiai sokféleséget – izgalmas párhuzamot vonva a bennünk élő mikobiommal. A rendszer alkalmazkodóképességéről, történelmi mélységeket érintő változásokról a régióban, a kölcsönhatások és behatások fontosságáról, és versengésről, ami fenntartja ezt a komplex rendszert.

„A biológiai sokféleség egyszerűen csak gyönyörű és
nem az lenne a dolga az embernek, hogy belenyúljon,
hanem hogy leüljön és szemlélje.”

Csak nézni a tökéletest. A biológiai sokféleséget csodálni és megfigyelni kell! A legjobb tanulás, ha megfigyelünk – említette a Compocity Kft. szakembere nekünk is, mint a gyerekeknek szokta mondani miyawaki erdők ültetése előtt.

Kiemelte a növények városokban betöltött szerepét a kreatív kertész és osztott meg velünk számos jópéldát a fenntarthatóság egészségünkre gyakorolt hatásairól.

Növényvakság, talajvakság, ökoszisztémavakság – a városban és ma már nem csak a városban, de a tudás lehetőségétől elszakadó társadalmi rétegek tömege kerül egyre messzebb a környezettől és hogy honnan érkeznek a minnyájunk számára nélkülözhetetlen, ma ugyan még könnyedén hozzáférhető élelmiszerek a boltba.

„Valahogy a világ még fenntartja ezt a rendszert, de nagyon sok helyről érkezik már a visszajelzés, hogy ez így hosszabb távon már nem tartható fenn.”

Egyet kell értsünk a szakemberrel és mindamellett, hogy kívánunk nekik erőt és kitartást áldozatos szemléletfejlesztő, a világot valóban jobbá tevő munkájukhoz mi is igyekszünk mindent megtenni, hogy segítsük őket és együtt még többet tehessünk! Csatlakozzatok hozzánk és éljük meg minél többen, hogyan kerülnek a termékek a kosarunkba és az információ birtokában hisszük, hogy helyesebb döntések fognak születni. Megélni, hogy mi éri meg.

Fotó: Compocity Kft.

A Zöld Kör – Zsolnai Balázs Compocity- Erdő a kertbe bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Márton Ferenc azon dolgozik, hogy a Nuxon, a  fenntartható építőipari technológiák jelentős hazai szereplője legyen. Állítja, hogy sok embernek lehet hálás két fontos dologért: az átadott tudásért, és azért, mert az általuk elkövetett hibákból is megengedték, hogy tanuljon. Tanulni pedig nagyon szeret, tervbe vette egy-két új szaktudás elsajátítását is. Eddigi tudásának és tapasztalatainak a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége BPVRSZ Fenntarthatósági Vállalkozói Közösségében is nagy hasznát veszik. Kollégánkat Szerdahelyi Csaba kérdezte.

– Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Többször éreztem pályafutásom alatt, hogy elértem egyfajta csúcsot az aktuális helyzetemben vagy pozíciómban. Ezek akkoriban minden bizonnyal valóban a hegy csúcsának számítottak, és nem is akarom lebecsülni őket az idő távlatából. A helyzet az, hogy mindig kiderült: arról az elért csúcsról látszanak további lehetséges meghódítható csúcsok. Szívesen emlékszem vissza arra, amikor fejlesztőmérnökként olyat alkottam társaimmal, ami gyártásba került és amit az ügyfél sok évig használt. Műszaki igazgatói kinevezésem és 15 évnyi munkám abban a pozícióban szintén egy karriercsúcsnak minősültek akkoriban.

– Milyen távra tervez?

– Jellemzően megvan a napi-heti-havi tervezési ciklusom, de ez nyilván operatív jellegű. Az évet a nyári szabadságok és az év végi ünnepek nagyjából két fő blokkra osztják, ezért a stratégiai terveim itt jelennek meg. És természetesen van tervem arra, hogy hová kívánok eljutni 5 vagy akár 20 év múlva. Utóbbi már az álom kategória, de meggyőződésem, hogy szükségünk van álmokra.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Egyrészt a Nuxont kívánom eljuttatni arra a szintre, ami a vállalati vízióban szerepel, azaz a fenntartható építőipari technológiák jelentős hazai szereplője legyünk. Másrészt mivel imádok tanulni és új dolgokat megismerni, ezért még „bennem van” egy vagy több új szaktudás elsajátítása, akár diplomás képzésben is.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Ez azért nehéz kérdés, mert sok embernek lehetek hálás két fontos dologért: az átadott tudásért, és azért, mert az általuk elkövetett hibákból is megengedték, hogy tanuljak. Édesapámat id. Márton Ferencet emelném ki elsőként, mert nemcsak szülőként, hanem szakemberként, mérnökként, vezetőként és üzletemberként is példaértékű volt számomra. Első munkahelyemen az első vezetőmet, Gazsi Jánost pedig azért említem, mert a vezetői szemlélet, és a szakmai fejlődés fontossága terén kaptam tőle életre szóló útravalót.

– Mivel motiválja a kollégáit?

– Legfontosabbnak tartom talán az érthető és élhető jövőkép folyamatos biztosítását, amihez hozzátartoznak az anyagi célok és a személyes fejlődési távlatok is. A vezetői példamutatás, valamint a folyamatos jó minőségű kommunikáció a másik két alapvető dolog, amik tapasztalataim szerint sikeres motiváló tényezők.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– A repülés és az űrtechnika mindig foglalkoztatta az érdeklődésemet. Előbbihez UAV távpilótaként már picit közelebb kerültem, de még mindkettőben végtelen fejlődési lehetőség állhat előttem.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Azt tanultam meg erről, hogy a jó kapcsolatépítő mindig és mindenhol nyitott a beszélgetésre és mindig hord magával névjegykártyát. Mindig keresi a lehetőséget, hogy jobban megismerje és segíthesse a másik embert, ennek alapja pedig a figyelem és az érdeklődés. Én ezek mentén működök a valós életben, úgy tapasztalom, hogy ez remekül működik, és ezt igyekszem átültetni a virtuális térbe, az online szakmai felületekre is, amiket egyébként nagyon kedvelek.

– Mire sajnálja az idejét?

– Legjobban a céltalan és felesleges vitára, ami az egóról szól, és ez nem összetévesztendő a konstruktív vitával.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Talán leginkább az önzéssel, ami egy közösség rovására megy, legyen szó magán vagy szakmai közösségről, vagy akár a közúti közlekedésről.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– A hétköznapokban is igyekszem tenni a szűkebb és nagyobb közösségekért, ahová magam és gyermekeim tartozunk, de ami régóta foglalkoztat, az a tanulási lehetőségekben és életkörülményekben lemaradt emberek segítése lenne.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– Semmire, ami családomnak és nekem valódi értéket képvisel, ezek közül kiemelném az egészséget, az élményt és a könyveket.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Az utóbbi időben a gyalogtúrák-kirándulások és a kertészkedés léptek ebbe a szerepbe.

Büszkék vagyunk kollégánk elkötelezett és hiteles személyére, tulajdonosi attitűdjét nagyra értékeljük és hálásak vagyunk, hogy közösen tehetünk egy fenntarthatóbb világért, a környezet megóvásáért, társadalmunk egészségének megőrzésért, a tisztább levegőért – közös álmainkért!

Forrás: üzletem.hu

Fotó: Szakács Paul

A Márton Ferenc – Meggyőződésem, hogy szükségünk van álmokra bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.