A Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma Egyesület célja, hogy felhívja a munkáltatók figyelmét a hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának fontosságára és előnyeire. Legfontosabb célkitűzéseik: a munkaadók részére szakmai támogatást nyújtani az esélyegyenlőség biztosításához; elősegíteni a nemzetközi esélyegyenlőségi alapelvek magyarországi meghonosítását; a munkáltatókat összefogni, hogy együtt léphessenek fel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok hátrányos megkülönböztetésének visszaszorításáért a foglalkoztatásban; biztosítani a hazai, az uniós és más nemzetközi legjobb esélyegyenlőségi gyakorlatok közötti tudás-transzfert; előmozdítani a munkáltatók közötti tapasztalatcserét; népszerűsíteni a munkahelyi sokszínűség, esélyegyenlőség értékeit.

„Sokszor az ismeretek hiányából fakad az, ha meglepődünk,

vagy nem tudunk kezelni egy szituációt.”

A Nuxon képviseletében Márton Ferenc gondolata azt hiszem erre a témára különösen igaz. Az, hogy milyen programok vannak a cégeknél, amelyek a tudattalan előítéletek lebontásával járulnak hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez, és hogy mennyire nyitottak erre a szervezetetek, és hogy milyen komolyan kezelik ezt a fenntarthatósághoz jelentősen hozzájáruló témát szerencsére pozitív választ kaptunk. Bár jelenleg a fórum tagjai nagyvállalatok, kiemelt küldetésük, hogy a KKV-k felé is nyissanak.

Ezzel a valóban nem könnyű, de az egész társadalmunkra és a gazdaságunkra is jelentős hatást gyakorló kihívással foglalkozni kell. Mindenkinek. Bár jelenleg nincs még kezünkben a varázspálca, hogy hogy lehetne hozzájuk eljutni – számos kihívásnak kell megfelelniük, melyek okán egyelőre nem feltétlenül helyezik előtérbe az inkluzív munkahelyek megteremtését, de az ismeretek terjesztése továbbra is fókuszban lesz.

Tudásanyag, tapasztalat, jógyakorlatok

Igyekeznek minden hónapban egy-egy hátrányos helyzetű csoport foglalkoztatásával foglalkozni. Erre néhány példa: megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, kismamák visszatérése a munka világába, LMBTQ munkavállalói csoport, nők, romák foglalkoztatása, férfi szerepek átalakulása, generációk együttműködése. Ezen csoportok inkluzív módon történő foglalkoztatása nemcsak a személyre magára, hanem a munkahelyi-, magánéleti környezetére és a vállalat ügyfeleire, jelenlegi és jövőbeni munkavállalóira is hatással lehet.

A műsorban számos követendő példát, jógyakorlatot és tanácsokat említettünk az esélyegyenlőség kapcsán, melynek linkjeit is feltöltöttük.

Fotó: MEF

A Zöld Kör – Fenntarthatóság emberi értékekre építve bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Társaságunk Budapest területén évente mintegy 6.000.000 m2 zöldterület fejlesztési és fenntartási feladatait látja el, valamint 59.000 db fasori fa, 47.000 db parkfa, több mint 9,5 millió m2 fővárosi védett terület és mintegy 3,1 millió m2 fővárosi erdőterület gondozását végzi. Magyarországon elsőként megépült komposztteleppel és saját termesztőteleppel is rendelkezünk. Kiemelt feladataink között tartjuk számon a főváros biodiverzitásának növelését. – mesélt tevékenységeikről a szakember.

Megtudtuk, hogy városszerte egyre több helyen váltják fel évelőkkel az egynyári növényeket. Alkalmazásuk hosszú távon nagyon sok előnnyel jár, hiszen a kezdeti gondoskodás után ezek az évelőágyások ökologikusabbak, fenntarthatóbbak, amellett, hogy egész évben folyamatosan díszítenek hol virágjukkal, hol levélszínükkel, termetükkel, habitusukkal.

„Intravénás” védekezés a vadgesztenyéknél – egy számunkra ismeretlen eljárást is megismertünk. Idén úgynevezett injektálásos módszert alkalmaznak a 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű vadgesztenyefáknál (Aesculus hippocastanum) a leggyakoribb tömeges kártevő, a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) pusztítása ellen. Ez a módszer sokkal hatékonyabb, mint a permetezés, hiszen a növényorvosok minimális sebzéssel egyenesen a fa szállítószövetébe fecskendezik a rovar- és gombaölőszert, ami a levelekhez szállítja az anyagot. A permetezéskor ezzel szemben a kifújt növényvédőszer csupán harmada landol a növényen, a többi a levegőbe kerül, és nem tudja kifejteni a hatását. Az injektálás nemcsak a technikájában hasonlít egy védőoltáshoz, hanem a hatása is hosszabban tart: 3-5 évre védettséget ad a kártevők ellen, ráadásul a virágokból táplálkozó méhekre sem veszélyes.

A hároméves a tabáni Miyawaki erdő 2021-ben ültettük el Budapest és egyben az ország első Miyawaki-módszer szerint ültetett minierdejét a Tabánban. – büszkeségeként említette Zakar András. A módszer lényege, hogy az őshonos facsemetéket és cserjéket igencsak közel ültetik egymáshoz, a zsúfoltság eredményeképp pedig a csemeték versenyezni kezdenek a napfényért és a tápanyagokért. A verseny győztese az, aki a legrövidebb idő alatt a legnagyobbat nő, így ezek a fácskák nagyon gyorsan kezdenek el növekedni: a tabáni kiserdő már több mint háromszor olyan magas, mint a telepítéskor! Ez volt az első Miyawaki-erdő, de korántsem az utolsó. Azóta már városszerte több helyen találkozhattok ilyen telepítéssel, például tavaly decemberben ültettek egyet a Nehru-parton, az Andor utcában is van három kétesztendős erdőfolt, vagy a Zsigmond téren is megfigyelhettek egy másfél éves erdőcskét.

Boldog születésnapot kívánunk kiserdőnek, nőjön még nagyobbra és kövesse sok – sok hasonló projekt! Mint megtudhattuk, szeretettel várják a komoposztálni vágyókat, a városi kertészeket, a méhlegelő, a rovarhotel és a közösségért és környezet védelméért tenni akarókat, hogy egy minél zöldebb és élhetőbb Budapestet hozzunk létre közösen! Adásunkat megnézhetitek a NUXON csatornáján.

Forrás: FŐKERT

Fotó: FŐKERT

A Zöld Kör – Budapest a világ zöld városai között bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Nem ma kezdték – kezdték az interjút a Nuxon házigazdájával. Már 2016 óta készít fenntarthatósági jelentést a cég önkéntesen, a GRI szabványoknak megfelelően, amit auditáltatnak is. Az időközben történt jogszabályi változásokra a Szerencsejáték Zrt. is folyamatosan készül, felkészül ESG törekvéseik felülvizsgálatával, aktualizált felelős stratégiával, ami, mint a szakma minden résztvevőjének még egy ilyen felkészült szervezetnek is kihívás. A közös gondolkodásban bízva és a tudásmegosztásnak köszönhetően a legjobb úton haladnak, és igyekeznek részt venni minden olyan kezdeményezésben, ami előrevisz közös céljaink elérése érdekében. Huber Anikóval is egy ilyen fórumon találkoztak és hamar megtalálták azonos gondolataikat, az együttműködés fontosságában és az edukáció nélkülözhetetlenségében akár fenntarthatósági témában, akár a fogyatékossággal élő társaink elfogadását illetően.

„Történik valami az egész világot érintően a fenntarthatóság terén és  az egészet átjárja az együttműködés szellemisége.” 

Ezen a témán keresztül nagyon sok cég tud összekapcsolódni, hiszen mindenkinek szüksége van a tudásmegosztásra. Itt hozom be az edukáció fontosságát, tanulunk egymástól, példát mutatunk, megosztjuk a jógyakorlatokat. Edukáció alatt értem a vállalti szintű képzéseket és hiszem, hogy ezt már egészen kis korban el kellene kezdeni, már az óvodában foglalkozni kell a fenntarthatósággal. – tértek át a pedagógus múlttal rendelkező szakember szívéhez közelálló témára, a befogadó játszóterekre. Amiket szeretnek méltán inkább közösségi térként emlegetni, hiszen nem csak a közös játéknak adnak teret minden gyermeknek kirekesztés nélkül, de fejlesztő elemekkel is gazdagították és a tinikre gondolva okospadokat is elhelyeztek.

Dóra egy nagyon kedves példát is említett, az ép kicsik is inkább a magasított homokozóban játszanak, hogy együtt élvezhessék mozgásukban akadályozott társaikkal.

Vagy képzeljük csak el, milyen eddig nem tapasztalt szabadságot ad egy kerekesszékben élőnek, amikor életében először egy különleges trambulinon segítség nélkül, önállóan szórakozhat. Most gyermekként tapasztalhatja meg ezt az örömöt, majd köszönhetően a cég erős társadalmi felelősségvállalás tudatának később akár munkavállalóként is. Önállóságot és méltó megélhetést biztosítanak megváltozott munkaképességű munkavállalóknak, méghozzá példaértékű 10% feletti foglalkoztatási arányban.

Inkluzív közösséget és munkahelyet létrehozva nagymértékben hozzájárulnak a szociális elfogadóképesség növeléséhez, ami egy jobb világot fog eredményezni – hatva ezzel nem csak a társadalmi, de a környezeti és gazdasági mutatókra egyaránt. Működőképes üzleti modell, amit minden munkaadónak is követnie érdemes, hiszen a fennhatóság nem szerencse kérdése. Felelős célok, alapos tudás és kitartó munka kell, hogy elérjük fenntarthatósági céljainkat. – idézem egyik kedves olvasónkat és abban bízom, hogy a teljes Zöld Kör epizódot megnézitek.

Fotó: Szerencsejáték Zrt.

A A fenntarthatóság nem szerencse kérdése bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.