Egy városban élünk, dolgozunk, szórakozunk, utazunk – bármit teszünk, egy településen tesszük. A Fenntartható Közösségek Alapítvány által működtetett Fenntartható Városok kezdeményezés célja a települési fenntarthatóság kérdéseit övező tudásanyag összegyűjtése, átadása, a jó gyakorlatok megosztásának elősegítése.

A városi növekedés jelenlegi üteme korábban soha nem látott mértéket öltött. A gyors urbanizáció óriási kihívásokkal jár, beleértve a növekvő légszennyezést, a nem megfelelő alapszolgáltatásokat és infrastruktúrát, valamint a tervszerűtlen városi terjeszkedést, amelyek a városokat még kiszolgáltatottabbakká teszik az esetleges katasztrófákkal szemben.

A 2030- as keretrendszer megvalósításához vezető egyik első lépés annak biztosítása, hogy a helyi önkormányzatok számára megfelelő környezet és erőforrás álljon rendelkezésre a valódi cselekvés véghezvitelére.

A fenntartható fejlődési célok lokalizálása egyaránt magába foglalja annak vizsgálatát, hogy az helyi önkormányzatok alulról építkező fellépésük révén miként támogathatják a 2030-as menetrend megvalósítását, valamint azt, hogy az SDGs milyen keretet nyújthatnak a helyi fejlesztési politikának. Honlapunkon a települési fenntarthatóság iránt érdeklődők egyaránt megtalálhatják a könnyedebb, átfogó, valamint a tudományos tartalmakat is.

A fenntarthatóságra való törekvés az egyes városokban a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, de a gyakorlatban az információk hiánya, a pályázatok benyújtásának körülményessége, és még sok más hátráltató tényező nehezíti a települések fejlődését.

Mikor érjük el a fenntartható fejlődési célokat? Mit tehetnek a város lakói a fenntarthatóságért? Mekkora felelőssége van az egyénnek? Mitől lesz egy város fenntartható? Honnan lesz pénz a fejlesztésekre? Mit tesznek a városvezetők a fenntarthatóságért? Milyen képzési lehetőségeik vannak a városvezetőknek?

Beszélgetésünk során nagyon fontos kérdéseket jártunk körül a levegőminőség kapcsán is. Hallgasd meg a teljes epizódot, és merülj el a fenntartható városok rejtelmeiben!

Forrás: Fenntartható Városok

A Fenntartható városok bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Európa legsúlyosabban érintett országa Észak-Macedónia. Az ország lakosságának csaknem kétharmada olyan területeken él, ahol a WHO PM2,5-re vonatkozó irányelveinek több mint négyszerese, négy területen pedig a levegőszennyezettség csaknem hatszorosa, beleértve a fővárost, Szkopjét.

Kelet-Európa helyzete lényegesen rosszabb, mint Nyugat-Európa, kivéve Olaszországot, ahol a Pó-völgyben és az ország északi részén lévő környező területeken élők több mint harmada lélegzik olyan levegőt, ami négyszerese a legveszélyesebb levegőben szálló részecskékre vonatkozó WHO-adatnak.

A Guardian környezetszennyezési szakértőkkel együttműködve interaktív térképet készített a kontinens legrosszabbul sújtott területeiről. A mérések a PM2.5-re vonatkoznak – többnyire fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkező apró, levegőben szálló részecskék, amelyek egy része átjuthat a tüdőn és a véráramba, és a test szinte minden szervét érinti. A WHO jelenlegi iránymutatásai szerint a PM2,5 éves átlagos koncentrációja nem haladhatja meg az 5 mikrogrammot köbméterenként (µg/m3). Az új elemzés szerint Európa lakosságának mindössze 2%-a él ezen a határon belüli területeken. Szakértők szerint a PM2.5-szennyezés évente körülbelül 400 000 halálesetet okoz a kontinensen.

„Ez egy súlyos közegészségügyi válság” – mondta Roel Vermeulen, az Utrechti Egyetem környezeti epidemiológia professzora, aki az adatokat összegyűjtő kontinens kutatócsoportját vezette. „Amit teljesen világosan látunk, az az, hogy Európában szinte mindenki egészségtelen levegőt szív be.”

Az adatokból az is kiderül:

Hét kelet-európai országban – Szerbiában, Romániában, Albániában, Észak-Macedóniában, Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon – szinte kétszerese a WHO útmutatása, ami minden lakost érint.
Észak-Macedónia és Szerbia lakosságának több mint fele a WHO-szám négyszeresével él.
Németországban a lakosság háromnegyede a WHO útmutatásainak több mint kétszerese szerint él.
Spanyolországban ez az arány 49%, Franciaországban pedig 37%.
Az Egyesült Királyságban a lakosság háromnegyede él olyan területeken, ahol az expozíció egy-kétszerese a WHO-iránymutatásnak, és majdnem egynegyede több mint kétszerese meghaladja ezt a határértéket.

Közel 30 millió európai él olyan területeken, ahol a részecskekoncentráció legalább négyszerese a WHO irányelveinek.

Ezzel szemben Svédországban nincs olyan terület, ahol a PM2,5 a WHO értékének kétszeresét elérné, és Észak-Skócia egyes területei azon kevesek közé tartoznak, amelyek Európa-szerte ez alatt maradnak.
Dr. Hanna Boogaard, az Egyesült Államok Egészségügyi Hatások Intézetének európai légszennyezéssel foglalkozó szakértője szerint az új elemzés kulcsfontosságú ahhoz, hogy tájékozódjon a légszennyezésről és annak hatásairól a kontinensen folyó vitában, amely szerinte több százezer halálesethez vezetett. év.

„Ezek a halálesetek megelőzhetők,
és a becslés nem tartalmazza a
nem halálos kimenetelű betegségek millióit,
a rokkantságban eltöltött éveket,
a betudható kórházi kezeléseket vagy más
szennyező anyagok egészségügyi hatásait.”

Azt mondta, hogy az EU szigorítására irányuló lépése „egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy merészek legyünk… és maximalizáljuk a közegészségügyi előnyöket Európában és azon túl is”.

Európa-szerte egyes városok, köztük London és Milánó lépéseket tesznek a légszennyezés elleni küzdelemben, az ultraalacsony károsanyag-kibocsátású zónák bevezetésétől a forgalomcsökkentési programokig, valamint a gyalogos és kerékpáros kezdeményezésekig. A szakértők azonban azt mondják, hogy a politikusoknak sürgősebben kell fellépniük a károk növekvő bizonyítékainak fényében. Budapest is zöldül.

A kutatások azt is igazolták, hogy az országokon belül a szegényebb közösségek nagyobb valószínűséggel élnek a legrosszabb légszennyezettségű területeken. Barbara Hoffmann, a Düsseldorfi Egyetem környezeti epidemiológia professzora szerint a levegőszennyezés a környezeti igazságtalanság problémája.

„A leginkább sújtott országok a legalacsonyabb átlagjövedelmekkel rendelkező országok, néhány figyelemre méltó kivételtől eltekintve – ez jól mutatja az EU-ban tapasztalható környezeti igazságtalanság mértékét. Sürgősen szükség van a levegő megtisztítására különösen Kelet-Európában, hogy Európa-szerte egyenlő esélyeket biztosítsunk az egészséges élethez.”

Az adatokat a hollandiai Utrechti Egyetem és a Svájci Trópusi és Közegészségügyi Intézet akadémikusai gyűjtötték össze az EU által finanszírozott Expanse projekt részeként. A 2019-es európai átlagos PM2,5-szintek modellezéséhez a források kombinációját használták, a nagy felbontású műholdas adatoktól a szennyezésfigyelő állomásokon át a földhasználattal kapcsolatos információkig.

Szerintük a szennyezés szintje ma sem lesz lényegesen eltérő, de hozzátették, hogy lehetnek olyan területek, ahol szigorú szennyezés-ellenes intézkedéseket hajtottak végre, amelyek némi javulást mutatnak. Az összesített eredmény az egyik legpontosabb és legátfogóbb kép a kontinens légszennyezettségéről.

Vermeulen elmondta: „Jelenleg ez a rendelkezésre álló legjobb adat… Most arra van szükségünk, hogy a politikusok merészek és ambiciózusak legyenek, és megtegyék a szükséges sürgős lépéseket a válság kezelésére.”

Szerintünk is felelős tettekre van szükség, hogy mindenki megtegye a saját lépéseit a jobb levegőért – ipari levegőszűrő megoldásainkkal, vagy egy miyawaki minierdő ültetésével, vagy minél több mindenki megfelelő informálásával, edukációval.

Fotó 1: Getty Images

Fotó 2: The Gurardin

Forrás: The Guardian

A Európában szinte mindenki mérgező levegőt lélegzik bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Zöld Körben üdvözölhettük Zsolnai Balázst a Compocity Hungary kreatív kertészét, akivel az emberiség növény- és talajvakságáról, termőtalajaink terméketlenségéről, valamint azokról a módszerekről beszélgettünk, hogy hogyan tehetünk ezek ellen: városaink irodai és otthoni szerves anyagainak körforgásba juttatásával, minierdők ültetésével, növényvakság csökkentő programokkal és a növények tanította hálózatosság módszerével.

Meghatározó gyermekkori nyarakról, a vidéki élet élményeiről – hamisítatlan falusi hangulat, udvaron tyúkok, növénytermesztés, kertészkedés a ház körül, zöld munkák a szőlőben, szaladgálás a tyúkok között, fúrás, faragás… a természetközeli életmód megtapasztalásáról mesélt Zsolnai Balázs, a belvárosban született gyermek, akiből humán orvos helyett növényorvos lett.

Kertészet, növények, fenntarthatóság. Ezen belül is a biodiverzitás témakörét járták körül Huber Anikó a NUXON házigazdájának első mindenkit érintő kérdését követően, hogy hogyan kapcsolódik a mi életünkhöz: Mi minden alkotja a biológiai sokféleséget – izgalmas párhuzamot vonva a bennünk élő mikobiommal. A rendszer alkalmazkodóképességéről, történelmi mélységeket érintő változásokról a régióban, a kölcsönhatások és behatások fontosságáról, és versengésről, ami fenntartja ezt a komplex rendszert.

„A biológiai sokféleség egyszerűen csak gyönyörű és
nem az lenne a dolga az embernek, hogy belenyúljon,
hanem hogy leüljön és szemlélje.”

Csak nézni a tökéletest. A biológiai sokféleséget csodálni és megfigyelni kell! A legjobb tanulás, ha megfigyelünk – említette a Compocity Kft. szakembere nekünk is, mint a gyerekeknek szokta mondani miyawaki erdők ültetése előtt.

Kiemelte a növények városokban betöltött szerepét a kreatív kertész és osztott meg velünk számos jópéldát a fenntarthatóság egészségünkre gyakorolt hatásairól.

Növényvakság, talajvakság, ökoszisztémavakság – a városban és ma már nem csak a városban, de a tudás lehetőségétől elszakadó társadalmi rétegek tömege kerül egyre messzebb a környezettől és hogy honnan érkeznek a minnyájunk számára nélkülözhetetlen, ma ugyan még könnyedén hozzáférhető élelmiszerek a boltba.

„Valahogy a világ még fenntartja ezt a rendszert, de nagyon sok helyről érkezik már a visszajelzés, hogy ez így hosszabb távon már nem tartható fenn.”

Egyet kell értsünk a szakemberrel és mindamellett, hogy kívánunk nekik erőt és kitartást áldozatos szemléletfejlesztő, a világot valóban jobbá tevő munkájukhoz mi is igyekszünk mindent megtenni, hogy segítsük őket és együtt még többet tehessünk! Csatlakozzatok hozzánk és éljük meg minél többen, hogyan kerülnek a termékek a kosarunkba és az információ birtokában hisszük, hogy helyesebb döntések fognak születni. Megélni, hogy mi éri meg.

Fotó: Compocity Kft.

A Zöld Kör – Zsolnai Balázs Compocity- Erdő a kertbe bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.