Egy városban élünk, dolgozunk, szórakozunk, utazunk – bármit teszünk, egy településen tesszük. A Fenntartható Közösségek Alapítvány által működtetett Fenntartható Városok kezdeményezés célja a települési fenntarthatóság kérdéseit övező tudásanyag összegyűjtése, átadása, a jó gyakorlatok megosztásának elősegítése.

A városi növekedés jelenlegi üteme korábban soha nem látott mértéket öltött. A gyors urbanizáció óriási kihívásokkal jár, beleértve a növekvő légszennyezést, a nem megfelelő alapszolgáltatásokat és infrastruktúrát, valamint a tervszerűtlen városi terjeszkedést, amelyek a városokat még kiszolgáltatottabbakká teszik az esetleges katasztrófákkal szemben.

A 2030- as keretrendszer megvalósításához vezető egyik első lépés annak biztosítása, hogy a helyi önkormányzatok számára megfelelő környezet és erőforrás álljon rendelkezésre a valódi cselekvés véghezvitelére.

A fenntartható fejlődési célok lokalizálása egyaránt magába foglalja annak vizsgálatát, hogy az helyi önkormányzatok alulról építkező fellépésük révén miként támogathatják a 2030-as menetrend megvalósítását, valamint azt, hogy az SDGs milyen keretet nyújthatnak a helyi fejlesztési politikának. Honlapunkon a települési fenntarthatóság iránt érdeklődők egyaránt megtalálhatják a könnyedebb, átfogó, valamint a tudományos tartalmakat is.

A fenntarthatóságra való törekvés az egyes városokban a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, de a gyakorlatban az információk hiánya, a pályázatok benyújtásának körülményessége, és még sok más hátráltató tényező nehezíti a települések fejlődését.

Mikor érjük el a fenntartható fejlődési célokat? Mit tehetnek a város lakói a fenntarthatóságért? Mekkora felelőssége van az egyénnek? Mitől lesz egy város fenntartható? Honnan lesz pénz a fejlesztésekre? Mit tesznek a városvezetők a fenntarthatóságért? Milyen képzési lehetőségeik vannak a városvezetőknek?

Beszélgetésünk során nagyon fontos kérdéseket jártunk körül a levegőminőség kapcsán is. Hallgasd meg a teljes epizódot, és merülj el a fenntartható városok rejtelmeiben!

Forrás: Fenntartható Városok

A Fenntartható városok bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Európa legsúlyosabban érintett országa Észak-Macedónia. Az ország lakosságának csaknem kétharmada olyan területeken él, ahol a WHO PM2,5-re vonatkozó irányelveinek több mint négyszerese, négy területen pedig a levegőszennyezettség csaknem hatszorosa, beleértve a fővárost, Szkopjét.

Kelet-Európa helyzete lényegesen rosszabb, mint Nyugat-Európa, kivéve Olaszországot, ahol a Pó-völgyben és az ország északi részén lévő környező területeken élők több mint harmada lélegzik olyan levegőt, ami négyszerese a legveszélyesebb levegőben szálló részecskékre vonatkozó WHO-adatnak.

A Guardian környezetszennyezési szakértőkkel együttműködve interaktív térképet készített a kontinens legrosszabbul sújtott területeiről. A mérések a PM2.5-re vonatkoznak – többnyire fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkező apró, levegőben szálló részecskék, amelyek egy része átjuthat a tüdőn és a véráramba, és a test szinte minden szervét érinti. A WHO jelenlegi iránymutatásai szerint a PM2,5 éves átlagos koncentrációja nem haladhatja meg az 5 mikrogrammot köbméterenként (µg/m3). Az új elemzés szerint Európa lakosságának mindössze 2%-a él ezen a határon belüli területeken. Szakértők szerint a PM2.5-szennyezés évente körülbelül 400 000 halálesetet okoz a kontinensen.

„Ez egy súlyos közegészségügyi válság” – mondta Roel Vermeulen, az Utrechti Egyetem környezeti epidemiológia professzora, aki az adatokat összegyűjtő kontinens kutatócsoportját vezette. „Amit teljesen világosan látunk, az az, hogy Európában szinte mindenki egészségtelen levegőt szív be.”

Az adatokból az is kiderül:

Hét kelet-európai országban – Szerbiában, Romániában, Albániában, Észak-Macedóniában, Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon – szinte kétszerese a WHO útmutatása, ami minden lakost érint.
Észak-Macedónia és Szerbia lakosságának több mint fele a WHO-szám négyszeresével él.
Németországban a lakosság háromnegyede a WHO útmutatásainak több mint kétszerese szerint él.
Spanyolországban ez az arány 49%, Franciaországban pedig 37%.
Az Egyesült Királyságban a lakosság háromnegyede él olyan területeken, ahol az expozíció egy-kétszerese a WHO-iránymutatásnak, és majdnem egynegyede több mint kétszerese meghaladja ezt a határértéket.

Közel 30 millió európai él olyan területeken, ahol a részecskekoncentráció legalább négyszerese a WHO irányelveinek.

Ezzel szemben Svédországban nincs olyan terület, ahol a PM2,5 a WHO értékének kétszeresét elérné, és Észak-Skócia egyes területei azon kevesek közé tartoznak, amelyek Európa-szerte ez alatt maradnak.
Dr. Hanna Boogaard, az Egyesült Államok Egészségügyi Hatások Intézetének európai légszennyezéssel foglalkozó szakértője szerint az új elemzés kulcsfontosságú ahhoz, hogy tájékozódjon a légszennyezésről és annak hatásairól a kontinensen folyó vitában, amely szerinte több százezer halálesethez vezetett. év.

„Ezek a halálesetek megelőzhetők,
és a becslés nem tartalmazza a
nem halálos kimenetelű betegségek millióit,
a rokkantságban eltöltött éveket,
a betudható kórházi kezeléseket vagy más
szennyező anyagok egészségügyi hatásait.”

Azt mondta, hogy az EU szigorítására irányuló lépése „egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy merészek legyünk… és maximalizáljuk a közegészségügyi előnyöket Európában és azon túl is”.

Európa-szerte egyes városok, köztük London és Milánó lépéseket tesznek a légszennyezés elleni küzdelemben, az ultraalacsony károsanyag-kibocsátású zónák bevezetésétől a forgalomcsökkentési programokig, valamint a gyalogos és kerékpáros kezdeményezésekig. A szakértők azonban azt mondják, hogy a politikusoknak sürgősebben kell fellépniük a károk növekvő bizonyítékainak fényében. Budapest is zöldül.

A kutatások azt is igazolták, hogy az országokon belül a szegényebb közösségek nagyobb valószínűséggel élnek a legrosszabb légszennyezettségű területeken. Barbara Hoffmann, a Düsseldorfi Egyetem környezeti epidemiológia professzora szerint a levegőszennyezés a környezeti igazságtalanság problémája.

„A leginkább sújtott országok a legalacsonyabb átlagjövedelmekkel rendelkező országok, néhány figyelemre méltó kivételtől eltekintve – ez jól mutatja az EU-ban tapasztalható környezeti igazságtalanság mértékét. Sürgősen szükség van a levegő megtisztítására különösen Kelet-Európában, hogy Európa-szerte egyenlő esélyeket biztosítsunk az egészséges élethez.”

Az adatokat a hollandiai Utrechti Egyetem és a Svájci Trópusi és Közegészségügyi Intézet akadémikusai gyűjtötték össze az EU által finanszírozott Expanse projekt részeként. A 2019-es európai átlagos PM2,5-szintek modellezéséhez a források kombinációját használták, a nagy felbontású műholdas adatoktól a szennyezésfigyelő állomásokon át a földhasználattal kapcsolatos információkig.

Szerintük a szennyezés szintje ma sem lesz lényegesen eltérő, de hozzátették, hogy lehetnek olyan területek, ahol szigorú szennyezés-ellenes intézkedéseket hajtottak végre, amelyek némi javulást mutatnak. Az összesített eredmény az egyik legpontosabb és legátfogóbb kép a kontinens légszennyezettségéről.

Vermeulen elmondta: „Jelenleg ez a rendelkezésre álló legjobb adat… Most arra van szükségünk, hogy a politikusok merészek és ambiciózusak legyenek, és megtegyék a szükséges sürgős lépéseket a válság kezelésére.”

Szerintünk is felelős tettekre van szükség, hogy mindenki megtegye a saját lépéseit a jobb levegőért – ipari levegőszűrő megoldásainkkal, vagy egy miyawaki minierdő ültetésével, vagy minél több mindenki megfelelő informálásával, edukációval.

Fotó 1: Getty Images

Fotó 2: The Gurardin

Forrás: The Guardian

A Európában szinte mindenki mérgező levegőt lélegzik bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Több mint 1000 befolyásos vezető és változáshozó gyűlt össze Hongkongban, hogy részt vegyen a konferencián, felvázolva a fenntartható jövő felé vezető utat. Golden Chen, az AQT (AirQuality Technology) vezérigazgatója abban a megtiszteltetésben részesült, hogy a beszédében megosztotta az AQT környezeti, társadalmi és gazdasági (ESG) vonatkozású erőfeszítéseit.

Lu Baowen professzor, a Sustainable Development and Technology alapítója köszöntőjében a következőket mondta:

„One Earth Summit célja, hogy egyesítse a világot
egyetlen otthonunk, a Föld megmentése érdekében.
A globális klímaválság az emberiség történelmének
kritikus pillanatához érkeztetett el bennünket.
Vagy folytathatjuk utunkat a pusztítás mentén.
Vagy dönthetünk úgy, hogy átlépjük saját határainkat és
a köztünk lévő különbségeket, és összefogunk,
hogy kezeljük az éghajlatváltozást ebben a döntő fontosságú évtizedben.
Nyilvánvaló, hogy mi vagyunk a probléma kiváltó okai,
de mi lehetünk a megoldás is.”

Golden Chen „AQT elektrosztatikus levegőtisztítás, energiahatékonyabban, fogyóeszközök nélkül” című vitaindító beszéde széles körben felkeltette a résztvevők figyelmét. Kitért az AQT fogyóeszköz-mentes légtisztító technológiájának környezetvédő szerepére, részletezve a globális környezetre gyakorolt hatását. Ennek a tisztítási eljárásnak az egyedülállósága az elektrosztatikus légszűrőben rejlik, amely nem igényel szűrőcserét, és többször is mosható vízzel anélkül, hogy a tisztítási hatékonyság csökkenne. Ezzel nemcsak erőforrásokat takarítunk meg, hanem a környezetszennyezést is csökkentjük. A hagyományos tisztítókhoz képest az AQT fogyóeszköz-mentes tisztítója jelentősen csökkenti a hulladékképződést, ezáltal hozzájárul a fenntarthatósági céljaink eléréséhez.

A környezet védelmét és a fenntarthatóságot szem előtt tartó felelős vállalatként az AQT elkötelezett a zöld technológia fejlesztése és minél szélesebb körű alkalmazása mellett. Az AQT nemcsak folyamatosan javítja termékei teljesítményét és hatékonyságát a folyamatos innováció révén, hanem aktívan részt vesz különféle környezetvédelmi kezdeményezésekben és tevékenységekben.

A One Earth Summit-en való részvétel azon kívül, hogy egy nagyszerű lehetőség az AQT számára, hogy világszerte bemutassa környezetvédelmi erőfeszítéseit és technológiai eredményeit, de egy fontos platform a fenntartható fejlődés előmozdításához. A résztvevőkkel folytatott eszmecserék és tudásmegosztás révén az AQT tovább növelheti hatását a globális fenntarthatóságért vívott küzdelemben, még nagyobb mértékben hozzájárulva a bolygónk védelméhez.

Az egyre súlyosabb környezeti kihívásokkal szemben együtt kell működnünk, hogy innovatív megoldásokat keressünk. Az AQT fogyóeszköz-mentes és energiahatékonyabb, ezáltal fenntartható tisztítási technológiát biztosít számunkra, aktívan tesz a levegőminőség javítására érdekében és a környezetszennyezés csökkentéséért.

A konferencián való részvételével az AQT másik fontos üzenete a környezetvédelem és a fenntarthatóságra való törekvésen kívül, hogy minél többeket inspiráljon ezen célok mentén és motiváljon felelős cselekedetekre. A környezeti kérdésekre fordított növekvő globális figyelem miatt reméljük, hogy az AQT több vállalattal működhet együtt, hogy közösen dolgozhasson Földünk szebb jövőjéért, egy fenntarthatóbb világ megteremtése érdekében.

Forrás: AQT
Fotó: AQT

A Az AirQuality bemutatkozik a hongkongi „One Earth Summit” rendezvényen bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

A megállapodást még mindkét intézménynek meg kell erősítenie, ezt követően pedig le lehet folytatni a hivatalos elfogadási eljárást – azaz még azért nem ihatunk a medve bőrére.

„Az EU számára kiemelten fontos az uniós polgárok egészsége. Erről ma is tanúbizonyságot adtunk e kulcsfontosságú megállapodással, amely hozzá fog járulni az EU szennyezőanyag-mentességi célkitűzésének 2050-ig történő eléréséhez. Az új szabályok jelentősen javítani fogják az általunk belélegzett levegő minőségét, és elő fogják segíteni a légszennyezés hatékony kezelését, csökkentve ezáltal a korai elhalálozásokat és az egészségügyi kockázatokat.”

– Alain Maron, Brüsszel Fővárosi Régió kormányának környezetvédelemért és energiaügyért, valamint a klímasemleges gazdaságra való átállásért és a részvételi demokráciáért felelős minisztere

A levegőminőségi előírások szigorítása

Az új szabályokkal a társjogalkotók megállapodtak abban, hogy 2030-ra vonatkozóan szigorúbb uniós levegőminőségi előírásokat állapítanak meg a WHO iránymutatásaihoz közelebb álló határértékek és célértékek formájában, amelyeket rendszeresen felül fognak vizsgálni. A módosított irányelv számos légszennyező anyagra kiterjed, ideértve többek között a finom szálló port és a szálló port (PM_2.5 és PM₁₀), a nitrogén-dioxidot, (NO₂), a kén-dioxidot (SO₂), a benzo(a)pirént, az arzént, az ólmot és a nikkelt, és külön előírásokat állapít meg ezek mindegyikére vonatkozóan. Így például az emberi egészségre a vizsgálatok szerint a legnagyobb hatást gyakorló szennyező anyagok – nevezetesen a PM2.5 és az NO2 – esetében az éves határértékek 25 µg/m³-ről 10 µg/m³-re, illetve 40 µg/m³-ről 20 µg/m³-re csökkennének.

Az ideiglenes megállapodás szerinti szöveg lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy 2029. január 31-ig meghatározott okokból és szigorú feltételek mellett kérjék a levegőminőségi határértékek elérésére vonatkozó határidő elhalasztását:

• legkésőbb 2040. január 1-jéig azon területek esetében, ahol az irányelvben foglaltak határidőre történő teljesítése nem lenne megvalósítható a helyszínre jellemző éghajlati vagy domborzati viszonyok miatt, vagy ahol a szükséges csökkentések csak a meglévő háztartási fűtési rendszerekre gyakorolt jelentős hatás árán érhetők el
• legkésőbb 2035. január 1-jéig (további kétéves halasztás lehetősége mellett), ha az előrejelzések szerint a határértékek nem érhetők el a teljesítési határidőig

E halasztások kérelmezéséhez a tagállamoknak olyan levegőminőségi előrejelzéseket kell majd belefoglalniuk a (2028-ig elkészítendő) levegőminőségi ütemterveikbe, amelyek demonstrálják, hogy a túllépés a lehető legrövidebb ideig fog tartani, és hogy a határérték legkésőbb a halasztási időszak végére teljesülni fog. A halasztási időszakban a tagállamoknak rendszeresen aktualizálniuk kell majd ütemterveiket, és be kell számolniuk azok végrehajtásáról.

Levegőminőségi ütemtervek, tervek és rövid távú cselekvési tervek

A szöveg értelmében azokban az esetekben, amikor egy határértéket vagy célértéket túllépnek, vagy fennáll az egyes szennyező anyagokra vonatkozó riasztási vagy tájékoztatási küszöbértékek túllépésének konkrét kockázata, a tagállamoknak ki kell dolgozniuk a következőket:

• levegőminőségi ütemterv a határidő lejárta előtt, amennyiben 2026 és 2029 között a szennyező anyagok szintje meghaladja a 2030-ig elérendő határ- vagy célértéket
• levegőminőségi tervek azokra a területekre vonatkozóan, ahol a szennyező anyagok szintje a határidő lejárta után meghaladja az irányelvben meghatározott határ- és célértékeket
• rövid távú cselekvési tervek, amelyek szükséghelyzeti intézkedéseket határoznak meg (pl. a járműközlekedés korlátozása, az építési munkálatok felfüggesztése stb.) az emberi egészséget érintő közvetlen kockázat azon területeken való csökkentése céljából, ahol a riasztási küszöbértékeket túllépő légszennyezettség áll fenn

A társjogalkotók megállapodtak abban, hogy enyhébb követelményeket határoznak meg a levegőminőségi tervek és a rövid távú cselekvési tervek azon esetekben való kidolgozására vonatkozóan, amikor a helyi földrajzi és meteorológiai körülmények miatt igen korlátozott mértékben csökkenthető bizonyos szennyező anyagok koncentrációja. Ami az ózont illeti, a társjogalkotók megállapodtak abban, hogy azokban az esetekben, amikor helyi vagy regionális szinten nincs jelentős potenciál az ózonkoncentráció csökkentésére, a tagállamok mentesüljenek a levegőminőségi tervek kidolgozása alól, feltéve, hogy e mentesség tekintetében részletes indokolást nyújtanak a Bizottságnak és a nyilvánosságnak.

Felülvizsgálati rendelkezés

Az ideiglenesen elfogadott szöveg értelmében az Európai Bizottságnak 2030-ig, majd azt követően ötévente felül kell vizsgálnia a levegőminőségi előírásokat annak érdekében, hogy felmérje a WHO legújabb iránymutatásaihoz és a legújabb tudományos eredményekhez való hozzáigazítás lehetőségeit. A felülvizsgálat során a Bizottságnak az irányelv egyéb rendelkezéseit is értékelnie kell, beleértve a teljesítési határidők elhalasztására és az országhatárokon átterjedő szennyezésre vonatkozó rendelkezéseket is.

Ezt követően a Bizottságnak a felülvizsgálat alapján javaslatokat kellene előterjesztenie a levegőminőségi előírások felülvizsgálatára, más szennyező anyagoknak az irányelv hatálya alá vonására és/vagy további uniós szintű intézkedésekre vonatkozóan.

Az igazságszolgáltatáshoz való jog és a kártérítéshez való jog

A javasolt irányelv olyan rendelkezéseket is magában foglal, amelyek biztosítják az igazságszolgáltatáshoz való jogot azok számára, akik kellő érdekeltséggel rendelkeznek és kifogást kívánnak emelni az irányelv végrehajtása ellen, ideértve a közegészségügyi és a környezetvédelmi nem kormányzati szervezeteket is. Minden közigazgatási vagy bírósági felülvizsgálati eljárásnak tisztességesnek és időszerűnek kell lennie, és nem járhat túlzott költségekkel, az eljárással kapcsolatos gyakorlati információkat pedig nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

Az új szabályok értelmében a tagállamoknak biztosítaniuk kellene, hogy a polgárok jogosultak legyenek kártérítést kérni és kapni, ha az irányelv egyes rendelkezéseit átültető nemzeti szabályok szándékos vagy gondatlan megsértése miatt egészségkárosodást szenvedtek.

Emellett a társjogalkotók által módosított szöveg pontosítja és kibővíti azon követelményeket, amelyek értelmében a tagállamoknak hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat kell kiróniuk azokra, akik megsértik az irányelvet átültető intézkedéseket. A tagállamoknak adott esetben figyelembe kell majd venniük a jogsértés súlyosságát és időtartamát, esetleges ismétlődő jellegét, az általa érintett egyéneket és környezetet, valamint az abból származó tényleges vagy becsült gazdasági hasznot.

Következő lépésként az ideiglenes megállapodást most jóváhagyás céljából benyújtják a tagállamoknak a Tanács (Coreper) keretében ülésező képviselői és a Parlament Környezetvédelmi Bizottsága részére. Jóváhagyás esetén – a jogász-nyelvészi ellenőrzést követően – mindkét intézménynek hivatalosan is el kell fogadnia a szöveget, hogy az kihirdetésre kerülhessen az EU Hivatalos Lapjában, és hatályba léphessen. A tagállamoknak a hatálybalépést követően két év áll majd a rendelkezésére az irányelvnek a nemzeti jogba való átültetésére.

Fontos háttérinformáció, hogy annak ellenére, hogy az elmúlt három évtizedben jelentősen javult a levegőminőség az EU-ban, a légszennyezés továbbra is a korai elhalálozás első számú környezeti oka. Aránytalanul súlyosan érinti a veszélyeztetett csoportokat, például a gyermekeket, az időseket és a már meglévő betegségben szenvedőket, valamint a társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű csoportokat. Emellett negatív hatást gyakorol a környezetre, és károsítja az ökoszisztémákat és a biológiai sokféleséget.

A légszennyezés elleni fellépés céljára az EU két, a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvvel rendelkezik, amelyeket a jogalkotó 2004-ben, illetve 2008-ban fogadott el. Ezen irányelvek felülvizsgálatát az Európai Bizottság 2022 októberében terjesztette elő az európai zöld megállapodás keretében kidolgozott szennyezőanyag-mentességi cselekvési terv szerves részeként. E cselekvési terv keretében a Bizottság vállalta, hogy felülvizsgálja az uniós levegőminőségi előírásokat annak érdekében, hogy azok jobban összhangba kerüljenek a WHO ajánlásaival.

A Bizottság javaslata aktualizálja és összevonja a két meglévő irányelvet, és bevezeti a levegőre vonatkozó, 2050-re teljesítendő szennyezőanyag-mentességi célkitűzést. A Bizottság javaslata 2030-ra vonatkozó köztes célértékeket is meghatároz, amelyek a jelenlegieknél jobban megközelítik a WHO iránymutatásai szerinti célértékeket. Az eredeti javaslat szerint a rögzített előírásokat 2050-ig rendszeresen felül kell majd vizsgálni annak mérlegelése érdekében, hogy ki kell-e igazítani azokat, illetve hogy más szennyező anyagokra is ki kell-e terjeszteni az irányelv hatályát. A javaslat célja továbbá a levegőminőség megfigyelésének, modellezésének és az idevágó tervezésnek a megerősítése is.

Az Európai Parlament 2023 szeptemberében fogadta el álláspontját, míg a Tanács 2023 novemberében állapodott meg tárgyalási megbízásáról a Coreper szintjén. A Parlamenten belül Javi López volt a javaslatért felelős előadó. – írta az Európai Tanácsa sajtóközleménye.

Évente mintegy hétmillió ember veszíti életét a légszennyezés hatásai miatt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint.

Jogosan merül fel bennünk a kérdés, hogy mi az, amit mi tehetünk, mi hogyan járulhatunk hozzá az uniós célokhoz és főleg saját céljainkhoz. Hogyan óvhatjuk és juthatunk hozzá a tiszta levegőhöz az otthonainkban és a munkahelyeinken. Minket is többnyire ezek a kérdések foglalkoztatnak és foglalkoztattak, mikor termékeinket forgalmazásra kiválasztottuk. Tenni akarunk, hogy mi legyünk a legjobbak – a légfertőtlenítés szakértői.

A fotókat kb. két hete készítettem a Kassa melletti ipartelepen tett kirándulásunk során. Megrázó élmény volt a számomra múltbélinek tűnő nem utazás a szigorúan őrzött felújított monstrumok között, melyek sokszáz munkavállalónak nagyon is a jelen. A fenti hírek hallatán talán megengedhetünk -e magunknak végre némi reményt? Reményt a változásra és reményt a tiszta levegőhöz való joghoz – felmerült kérdéseimre, hogy pl. vajon mikor leszünk készek változtatni, jönnek is gyorsan kedves guide-om szavai: milyen nehéz helyzetben volt a régió és a munkanélküliráták, meg az elszegényedés és a teljes összeomlás… míg meg nem mentették és tették újra gyártóvá a jótékony multik… Mint ahogy fordult és fordul elő a világ számos más pontján nap nap után maximum pepitábban. De remélem, hogy ez már egy következő beszélgetés témája lesz.

A Kulcsfontosságú megállapodás a levegőminőségért – az Európai Tanács és az Európai Parlament megállapodásra jutott az uniós előírások szigorításáról bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.