Az egész világon terjedő járvány miatt az emberek beltéri levegőminőség iránti igénye a finom részecskék egyszerű eltávolításáról a levegőben lévő mikroorganizmusok (baktériumok/vírusok) eltávolítására változott.
A levegőben a biológiai szennyező anyagok, például a baktériumok és vírusok nagyon kis átmérőjű, szétszórt részecskék. Ezek a biológiai szennyező anyagok egyfajta biológiai aeroszolnak tekinthetők. A szennyezett levegőben az aeroszol szilárd részecskéket, folyékony részecskéket vagy szilárd részecskék szuszpenzióját jelenti gázközegben. A beltéri levegőszennyező anyagokban előforduló 0,1 μm és 10 μm közötti átmérőjű aeroszolokat belélegezhető részecskéknek nevezhetjük. A belélegezhető részecskéket tartják a legkárosabbnak az emberi szervezetre, különösen a 2,5 mikronnál kisebb átmérőjű részeket. A baktériumok és vírusok részecskeátmérője is ebben a tartományban van. Lehetséges kórokozó tényezőikkel együtt fokozottan nagy veszélyt jelentenek az emberi egészségre.
Milyen előnyei vannak a légtisztító berendezésekkel történő fertőtlenítésnek?
Bebizonyosodott, hogy a baktériumok a porszemcsékhez kötődnek, így azok a baktériumok hordozói, ez olyan, mint a bőr és a haj közötti kötődés. Ezért a fertőtlenítés nem teljes, hacsak nem a por eltávolításával együtt történik. A szokásos fertőtlenítési módszerek, mint például az UV-sugárzás és az aeroszolos permetezés nem rendelkeznek poreltávolító hatással. A levegőben lévő sok baktérium és egyéb mikroorganizmus a porszemcsékhez tapad, és megtelepedik a padlón és az asztalon, vagy adszorbeálódik a falon és a mennyezeten. Úgy tűnhet, hogy a levegőben lévő baktériumok teljes száma csökkent, de valójában még mindig ott szunnyadnak a beltérben. Amint enyhe mozgásra kerül sor, a baktériumok a porral együtt ismét elszállnak, és visszatérnek a levegőbe.
Melyek a hagyományos légfertőtlenítési technikák? Mik az előnyei és hátrányai?
- HEPA: magas poreltávolítási hatékonyság, de nem képes elpusztítani a baktériumokat és vírusokat.
- UV: a tárgyfelület fertőtlenítési hatékonysága magas, de nem tudja hatékonyan fertőtleníteni az áramló levegőt. Ezért általában inkább a szűrők, mint a levegő fertőtlenítésére használják.
- Ózon: hatékonyan sterilizál és fertőtlenít, de az emberi egészségre káros magas ózonkoncentráció miatt nem használható emberek közelében.
- Elektrosztatikus ESP: képes eltávolítani a részecskéket és sterilizálni, de az ózon gyakran meghaladja a szabványt.
- Fotokatalizátor: képes sterilizálni a levegőt, de nem képes eltávolítani a részecskéket.
- Plazma: képes sterilizálni és fertőtleníteni a levegőt, de a részecskék eltávolításának funkciója nagyon gyenge.
- Bipoláris ionizáció: hatékonysága hasonló a plazmához.
- 0,2%-os perecetsav vagy 3%-os hidrogén-peroxid amelyek mint fertőtlenítőszer nem igazán használhatók a levegő fertőtlenítésére. Ha mégis ezt alkalmazzák, a fertőtlenítés során a személyzetet ki kell üríteni a helyszínről. Ez a fajta fertőtlenítőszer mérgező az emberekre és irritálja a bőrt, a nyálkahártyát és a szemet.
- Negatív ionok: a sterilizáló vagy részecskeeltávolító funkció nagyon gyenge.
A felsorolt légfertőtlenítési technológiákhoz képest az MESP átfogóbb és biztonságosabb technológia.
A beltéri levegő részecske eltávolítása és baktériumölés/ vírusölés (amerikai független laboratóriumban végzett vizsgálat) kimutatta, hogy az MESP elpusztítási aránya a COVID-19 ellen 99,99% volt).
– A szűrők moshatók és újra felhasználhatók, a tervezett élettartamuk akár 10 év is lehet (az AQT laboratóriumi tesztje azt mutatja, hogy a MESP szűrők porleválasztási hatékonysága 100-szoros mosás után mindössze 1,3%-kal csökken).
– Alacsony energiafogyasztás, alacsony légellenállás, energiatakarékos és környezetbarát
– Biztonságos és szinte nem keletkezik ózon
– Nincs ív és szikra
– Emberi jelenlét mellet is használható
– Alkalmazkodik a különböző környezeti feltételekhez, mint például a magas/alacsony hőmérsékletű és magas páratartalmú környezethez
– Könnyű telepítés és karbantartás