Egyre fullasztóbb a szmoghelyzet, de mit tehetünk ellene? – Holnapután

Maszk az arc előtt

Egyre fullasztóbb a szmoghelyzet, de mit tehetünk ellene? –Novák Zsombor írása a Greendexen.

Vajon milyen hatással van a szmog az egészségünkre? Adásunk vendége, Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője megdöbbentő tényeket oszt meg velünk a kérdéssel kapcsolatban. Csak Magyarországon évente 1 millió ember szenved valamilyen megbetegedésben a légszennyezés következtében. Még a számos tényező figyelembe vétele nélkül készült statisztikák is azt mutatják, hogy évi 13 ezer ember halála köthető közvetlenül a szmoghoz.

 A Rádióadás <— Itt meghallgatható.

A szakértő szerint igencsak égető problémákkal nézünk szembe, melyek részben az el nem végzett fejlesztések, részben az energiahordozók árának jelentős emelkedéséből fakadnak. Mint mondja, az otthonok szigetelése az elmúlt évtizedekben nem volt a prioritási lista élén, pedig az Európai Unió komoly összegekkel támogatja az ilyen irányú programokat. Ezek a beruházások egyébként a leginkább rászorulók esetében létfontosságúak, ugyanis a téli légszennyezés zöme a (nem megfelelő) fűtésből ered. Épp a legszegényebbek azok, akik a legjobban szennyezik a levegőt, mert ők sokszor kényszerülnek arra, hogy olyan anyagokkal fűtsenek, melyek nem éppen erre valók. A szociális tűzifa-támogatás valamennyit talán javít a helyzeten, de valódi – a teljes fűtési szezonra érvényes – megoldást nem jelent.

Aktuális adásunk vendége Szegő Judit, a Levegő Munkacsoport projektvezetője.

A Levegő Munkacsoport egy korábbi kutatásából ráadásul az derült ki, hogy minden harmadik ember legalább időnként éget hulladékot. Közülük viszont csak 15% éget az otthona befűtése végett, a többiek jellemzően a kerti zöldhulladéktól szabadulnak meg. Ebből egyértelműen következik: a maradék 85% hulladékégetése elkerülhető lenne.

Ha az elmúlt 20–30 évben a leginkább rászorulókat kisegítettük volna azzal, hogy az otthonaikat modernizáljuk, akkor ma nem lenne olyan, aki azért éget hulladékot, hogy befűtse az otthonát

– mondja Szegő Judit.

A tél folyamán a légszennyezés 80–85%-a származik a lakossági fűtésből. Ha ehhez hozzávesszük, hogy ennek egy része hulladékégetésből származik, akkor ez tovább súlyosbítja a helyzetet. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon évi 13 ezer ember hal meg a légszennyezés következtében. Azt viszont nem vizsgálják, hogy a szálló por milyen összetételű, csupán a mennyiségét. Ebből következően a fenti adat szükségszerűen téves, hiszen a szemétégetésből származó részecskék erősen toxikusak is.

Az eddig keveset kutatott nanoméretű, ultrafinom részecskék, melyek kizárólag az emberi tevékenységből fakadóan kerülnek a levegőbe, annyira kicsik, hogy a véráramba is képesek bekerülni, így pedig eljutnak az összes létfontosságú szervünkhöz. Ide köthető szomorú érdekesség, hogy a légszennyezéshez köthető halálesetek felénél nem tüdőbetegség, hanem szívbetegség húzódik meg a háttérben. Ezenfelül a légszennyezéshez köthetőek olyan egészségügyi problémák is, mint az elmúlt évtizedekben egyre jelentősebb tényezővé váló asztma vagy épp a pollenallergia. Utóbbi esetében az egyébként önmagukban sokszor ártalmatlan pollenek felületén tapadnak meg a légszennyezést okozó részecskék, így jutnak be az emberi szervezetbe, és váltanak ki allergiás reakciót.

A tél folyamán a légszennyezés 80-85%-a származik a lakossági fűtésből

A tél folyamán a légszennyezés 80–85%-a származik a lakossági fűtésből.

Mégis mit tehetünk a tiszta levegőért és az egészségünkért? A szakértő szerint egyénileg is megpróbálhatunk védekezni a légszennyezés hatásai ellen. Érdemes például elkerülni a forgalmas utakat, használhatunk akár maszkokat is. A valódi változást viszont a fent említett fűtéssel összefüggő korszerűsítések jelenthetik, valamint – főképp a városokban – az autóforgalom jelentős csökkentése. Ahogy Szegő Judit elmondja, Budapesten átlagban az emberek harmadának, negyedének van autója, a fenntartható módon közlekedő többség mégis kénytelen szívni az általuk szennyezett levegőt, és eltűrni, hogy a közterületek jelentős részét elfoglalják. A parkolóhelyek egy részén például fák is lehetnének.

Megoldás lehet a zöldítés, a fásítás, a házfalak befuttatása, hiszen a növények fontos szerepet játszanak a levegő szűrésében. Ezenfelül a hőmérséklet moderálásában is fontos szerepet kaphatnak: a lombhullató fák télen átengedik a nap sugarait, nyáron viszont kellemesen hűsítik környezetüket.

Szegő szerint, ha tenni akarunk a tisztább levegőért, érdemes olyan lakossági kezdeményezésekben részt venni, illetve olyanokat indítani, melyek például a forgalomcsillapításra irányulnak. Ha az utcánkban vagy a közelünkben ismerünk olyan rászorulókat, akik szeméttel kénytelenek fűteni otthonaikat, próbáljunk meg nekik segíteni, hiszen ez közös érdekünk. A Levegő Munkacsoport projektvezetője azt tanácsolja, hogy ilyen esetekben fogjanak össze a környékben élők, hiszen ha az utcában mindenki csak néhány ezer forinttal tud segíteni, ezzel elérhetik, hogy a rászoruló család ne hulladékkal, hanem kevésbé szennyező energiahordozókkal fűtse otthonát.

A Levegő Munkacsoport tanácsadó irodát is üzemeltet, ahova mindenféle légszennyezéssel kapcsolatos problémákkal lehet fordulni.

Forrás: https://greendex.hu/egyre-fullasztobb-a-szmoghelyzet-de-mit-tehetunk-ellen-holnaputan/

Szerző:

Novák Zsombor

A szerző humánökológus.

Leave A Comment

Cart

Nincsenek termékek a kosárban.