A Guardian vizsgálata szerint az európaiak 98%-a rendkívül káros szennyezett levegőt lélegez be, ami évente 400 000 halálesethez kapcsolható. A legmodernebb módszerekkel gyűjtött adatok elemzése – beleértve a részletes műholdképeket és a több mint 1 400 földi megfigyelőállomás méréseit – szörnyű képet tár fel a szennyezett levegőről, az emberek 98% -a olyan területeken él, ahol az Egészségügyi Világszervezet irányelveit meghaladó, rendkívül káros finom részecskeszennyezés van. A lakosság közel kétharmada olyan területen él, ahol a levegő szennyezettsége több mint kétszerese a WHO iránymutatásainak.
Európa legsúlyosabban érintett országa Észak-Macedónia. Az ország lakosságának csaknem kétharmada olyan területeken él, ahol a WHO PM2,5-re vonatkozó irányelveinek több mint négyszerese, négy területen pedig a levegőszennyezettség csaknem hatszorosa, beleértve a fővárost, Szkopjét.
Kelet-Európa helyzete lényegesen rosszabb, mint Nyugat-Európa, kivéve Olaszországot, ahol a Pó-völgyben és az ország északi részén lévő környező területeken élők több mint harmada lélegzik olyan levegőt, ami négyszerese a legveszélyesebb levegőben szálló részecskékre vonatkozó WHO-adatnak.
A Guardian környezetszennyezési szakértőkkel együttműködve interaktív térképet készített a kontinens legrosszabbul sújtott területeiről. A mérések a PM2.5-re vonatkoznak – többnyire fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkező apró, levegőben szálló részecskék, amelyek egy része átjuthat a tüdőn és a véráramba, és a test szinte minden szervét érinti. A WHO jelenlegi iránymutatásai szerint a PM2,5 éves átlagos koncentrációja nem haladhatja meg az 5 mikrogrammot köbméterenként (µg/m3). Az új elemzés szerint Európa lakosságának mindössze 2%-a él ezen a határon belüli területeken. Szakértők szerint a PM2.5-szennyezés évente körülbelül 400 000 halálesetet okoz a kontinensen.
„Ez egy súlyos közegészségügyi válság” – mondta Roel Vermeulen, az Utrechti Egyetem környezeti epidemiológia professzora, aki az adatokat összegyűjtő kontinens kutatócsoportját vezette. „Amit teljesen világosan látunk, az az, hogy Európában szinte mindenki egészségtelen levegőt szív be.”
Az adatokból az is kiderül:
Hét kelet-európai országban – Szerbiában, Romániában, Albániában, Észak-Macedóniában, Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon – szinte kétszerese a WHO útmutatása, ami minden lakost érint.
Észak-Macedónia és Szerbia lakosságának több mint fele a WHO-szám négyszeresével él.
Németországban a lakosság háromnegyede a WHO útmutatásainak több mint kétszerese szerint él.
Spanyolországban ez az arány 49%, Franciaországban pedig 37%.
Az Egyesült Királyságban a lakosság háromnegyede él olyan területeken, ahol az expozíció egy-kétszerese a WHO-iránymutatásnak, és majdnem egynegyede több mint kétszerese meghaladja ezt a határértéket.
Közel 30 millió európai él olyan területeken, ahol a részecskekoncentráció legalább négyszerese a WHO irányelveinek.
Ezzel szemben Svédországban nincs olyan terület, ahol a PM2,5 a WHO értékének kétszeresét elérné, és Észak-Skócia egyes területei azon kevesek közé tartoznak, amelyek Európa-szerte ez alatt maradnak.
Dr. Hanna Boogaard, az Egyesült Államok Egészségügyi Hatások Intézetének európai légszennyezéssel foglalkozó szakértője szerint az új elemzés kulcsfontosságú ahhoz, hogy tájékozódjon a légszennyezésről és annak hatásairól a kontinensen folyó vitában, amely szerinte több százezer halálesethez vezetett. év.
„Ezek a halálesetek megelőzhetők,
és a becslés nem tartalmazza a
nem halálos kimenetelű betegségek millióit,
a rokkantságban eltöltött éveket,
a betudható kórházi kezeléseket vagy más
szennyező anyagok egészségügyi hatásait.”
Azt mondta, hogy az EU szigorítására irányuló lépése „egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy merészek legyünk… és maximalizáljuk a közegészségügyi előnyöket Európában és azon túl is”.
Európa-szerte egyes városok, köztük London és Milánó lépéseket tesznek a légszennyezés elleni küzdelemben, az ultraalacsony károsanyag-kibocsátású zónák bevezetésétől a forgalomcsökkentési programokig, valamint a gyalogos és kerékpáros kezdeményezésekig. A szakértők azonban azt mondják, hogy a politikusoknak sürgősebben kell fellépniük a károk növekvő bizonyítékainak fényében. Budapest is zöldül.
A kutatások azt is igazolták, hogy az országokon belül a szegényebb közösségek nagyobb valószínűséggel élnek a legrosszabb légszennyezettségű területeken. Barbara Hoffmann, a Düsseldorfi Egyetem környezeti epidemiológia professzora szerint a levegőszennyezés a környezeti igazságtalanság problémája.
„A leginkább sújtott országok a legalacsonyabb átlagjövedelmekkel rendelkező országok, néhány figyelemre méltó kivételtől eltekintve – ez jól mutatja az EU-ban tapasztalható környezeti igazságtalanság mértékét. Sürgősen szükség van a levegő megtisztítására különösen Kelet-Európában, hogy Európa-szerte egyenlő esélyeket biztosítsunk az egészséges élethez.”
Az adatokat a hollandiai Utrechti Egyetem és a Svájci Trópusi és Közegészségügyi Intézet akadémikusai gyűjtötték össze az EU által finanszírozott Expanse projekt részeként. A 2019-es európai átlagos PM2,5-szintek modellezéséhez a források kombinációját használták, a nagy felbontású műholdas adatoktól a szennyezésfigyelő állomásokon át a földhasználattal kapcsolatos információkig.
Szerintük a szennyezés szintje ma sem lesz lényegesen eltérő, de hozzátették, hogy lehetnek olyan területek, ahol szigorú szennyezés-ellenes intézkedéseket hajtottak végre, amelyek némi javulást mutatnak. Az összesített eredmény az egyik legpontosabb és legátfogóbb kép a kontinens légszennyezettségéről.
Vermeulen elmondta: „Jelenleg ez a rendelkezésre álló legjobb adat… Most arra van szükségünk, hogy a politikusok merészek és ambiciózusak legyenek, és megtegyék a szükséges sürgős lépéseket a válság kezelésére.”
Szerintünk is felelős tettekre van szükség, hogy mindenki megtegye a saját lépéseit a jobb levegőért – ipari levegőszűrő megoldásainkkal, vagy egy miyawaki minierdő ültetésével, vagy minél több mindenki megfelelő informálásával, edukációval.
Fotó 1: Getty Images
Fotó 2: The Gurardin
Forrás: The Guardian