Egy városban élünk, dolgozunk, szórakozunk, utazunk – bármit teszünk, egy településen tesszük. A Fenntartható Közösségek Alapítvány által működtetett Fenntartható Városok kezdeményezés célja a települési fenntarthatóság kérdéseit övező tudásanyag összegyűjtése, átadása, a jó gyakorlatok megosztásának elősegítése.

A városi növekedés jelenlegi üteme korábban soha nem látott mértéket öltött. A gyors urbanizáció óriási kihívásokkal jár, beleértve a növekvő légszennyezést, a nem megfelelő alapszolgáltatásokat és infrastruktúrát, valamint a tervszerűtlen városi terjeszkedést, amelyek a városokat még kiszolgáltatottabbakká teszik az esetleges katasztrófákkal szemben.

A 2030- as keretrendszer megvalósításához vezető egyik első lépés annak biztosítása, hogy a helyi önkormányzatok számára megfelelő környezet és erőforrás álljon rendelkezésre a valódi cselekvés véghezvitelére.

A fenntartható fejlődési célok lokalizálása egyaránt magába foglalja annak vizsgálatát, hogy az helyi önkormányzatok alulról építkező fellépésük révén miként támogathatják a 2030-as menetrend megvalósítását, valamint azt, hogy az SDGs milyen keretet nyújthatnak a helyi fejlesztési politikának. Honlapunkon a települési fenntarthatóság iránt érdeklődők egyaránt megtalálhatják a könnyedebb, átfogó, valamint a tudományos tartalmakat is.

A fenntarthatóságra való törekvés az egyes városokban a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, de a gyakorlatban az információk hiánya, a pályázatok benyújtásának körülményessége, és még sok más hátráltató tényező nehezíti a települések fejlődését.

Mikor érjük el a fenntartható fejlődési célokat? Mit tehetnek a város lakói a fenntarthatóságért? Mekkora felelőssége van az egyénnek? Mitől lesz egy város fenntartható? Honnan lesz pénz a fejlesztésekre? Mit tesznek a városvezetők a fenntarthatóságért? Milyen képzési lehetőségeik vannak a városvezetőknek?

Beszélgetésünk során nagyon fontos kérdéseket jártunk körül a levegőminőség kapcsán is. Hallgasd meg a teljes epizódot, és merülj el a fenntartható városok rejtelmeiben!

Forrás: Fenntartható Városok

A Fenntartható városok bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Zöld Körben üdvözölhettük Zsolnai Balázst a Compocity Hungary kreatív kertészét, akivel az emberiség növény- és talajvakságáról, termőtalajaink terméketlenségéről, valamint azokról a módszerekről beszélgettünk, hogy hogyan tehetünk ezek ellen: városaink irodai és otthoni szerves anyagainak körforgásba juttatásával, minierdők ültetésével, növényvakság csökkentő programokkal és a növények tanította hálózatosság módszerével.

Meghatározó gyermekkori nyarakról, a vidéki élet élményeiről – hamisítatlan falusi hangulat, udvaron tyúkok, növénytermesztés, kertészkedés a ház körül, zöld munkák a szőlőben, szaladgálás a tyúkok között, fúrás, faragás… a természetközeli életmód megtapasztalásáról mesélt Zsolnai Balázs, a belvárosban született gyermek, akiből humán orvos helyett növényorvos lett.

Kertészet, növények, fenntarthatóság. Ezen belül is a biodiverzitás témakörét járták körül Huber Anikó a NUXON házigazdájának első mindenkit érintő kérdését követően, hogy hogyan kapcsolódik a mi életünkhöz: Mi minden alkotja a biológiai sokféleséget – izgalmas párhuzamot vonva a bennünk élő mikobiommal. A rendszer alkalmazkodóképességéről, történelmi mélységeket érintő változásokról a régióban, a kölcsönhatások és behatások fontosságáról, és versengésről, ami fenntartja ezt a komplex rendszert.

„A biológiai sokféleség egyszerűen csak gyönyörű és
nem az lenne a dolga az embernek, hogy belenyúljon,
hanem hogy leüljön és szemlélje.”

Csak nézni a tökéletest. A biológiai sokféleséget csodálni és megfigyelni kell! A legjobb tanulás, ha megfigyelünk – említette a Compocity Kft. szakembere nekünk is, mint a gyerekeknek szokta mondani miyawaki erdők ültetése előtt.

Kiemelte a növények városokban betöltött szerepét a kreatív kertész és osztott meg velünk számos jópéldát a fenntarthatóság egészségünkre gyakorolt hatásairól.

Növényvakság, talajvakság, ökoszisztémavakság – a városban és ma már nem csak a városban, de a tudás lehetőségétől elszakadó társadalmi rétegek tömege kerül egyre messzebb a környezettől és hogy honnan érkeznek a minnyájunk számára nélkülözhetetlen, ma ugyan még könnyedén hozzáférhető élelmiszerek a boltba.

„Valahogy a világ még fenntartja ezt a rendszert, de nagyon sok helyről érkezik már a visszajelzés, hogy ez így hosszabb távon már nem tartható fenn.”

Egyet kell értsünk a szakemberrel és mindamellett, hogy kívánunk nekik erőt és kitartást áldozatos szemléletfejlesztő, a világot valóban jobbá tevő munkájukhoz mi is igyekszünk mindent megtenni, hogy segítsük őket és együtt még többet tehessünk! Csatlakozzatok hozzánk és éljük meg minél többen, hogyan kerülnek a termékek a kosarunkba és az információ birtokában hisszük, hogy helyesebb döntések fognak születni. Megélni, hogy mi éri meg.

Fotó: Compocity Kft.

A Zöld Kör – Zsolnai Balázs Compocity- Erdő a kertbe bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

A Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma Egyesület célja, hogy felhívja a munkáltatók figyelmét a hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának fontosságára és előnyeire. Legfontosabb célkitűzéseik: a munkaadók részére szakmai támogatást nyújtani az esélyegyenlőség biztosításához; elősegíteni a nemzetközi esélyegyenlőségi alapelvek magyarországi meghonosítását; a munkáltatókat összefogni, hogy együtt léphessenek fel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok hátrányos megkülönböztetésének visszaszorításáért a foglalkoztatásban; biztosítani a hazai, az uniós és más nemzetközi legjobb esélyegyenlőségi gyakorlatok közötti tudás-transzfert; előmozdítani a munkáltatók közötti tapasztalatcserét; népszerűsíteni a munkahelyi sokszínűség, esélyegyenlőség értékeit.

„Sokszor az ismeretek hiányából fakad az, ha meglepődünk,

vagy nem tudunk kezelni egy szituációt.”

A Nuxon képviseletében Márton Ferenc gondolata azt hiszem erre a témára különösen igaz. Az, hogy milyen programok vannak a cégeknél, amelyek a tudattalan előítéletek lebontásával járulnak hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez, és hogy mennyire nyitottak erre a szervezetetek, és hogy milyen komolyan kezelik ezt a fenntarthatósághoz jelentősen hozzájáruló témát szerencsére pozitív választ kaptunk. Bár jelenleg a fórum tagjai nagyvállalatok, kiemelt küldetésük, hogy a KKV-k felé is nyissanak.

Ezzel a valóban nem könnyű, de az egész társadalmunkra és a gazdaságunkra is jelentős hatást gyakorló kihívással foglalkozni kell. Mindenkinek. Bár jelenleg nincs még kezünkben a varázspálca, hogy hogy lehetne hozzájuk eljutni – számos kihívásnak kell megfelelniük, melyek okán egyelőre nem feltétlenül helyezik előtérbe az inkluzív munkahelyek megteremtését, de az ismeretek terjesztése továbbra is fókuszban lesz.

Tudásanyag, tapasztalat, jógyakorlatok

Igyekeznek minden hónapban egy-egy hátrányos helyzetű csoport foglalkoztatásával foglalkozni. Erre néhány példa: megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, kismamák visszatérése a munka világába, LMBTQ munkavállalói csoport, nők, romák foglalkoztatása, férfi szerepek átalakulása, generációk együttműködése. Ezen csoportok inkluzív módon történő foglalkoztatása nemcsak a személyre magára, hanem a munkahelyi-, magánéleti környezetére és a vállalat ügyfeleire, jelenlegi és jövőbeni munkavállalóira is hatással lehet.

A műsorban számos követendő példát, jógyakorlatot és tanácsokat említettünk az esélyegyenlőség kapcsán, melynek linkjeit is feltöltöttük.

Fotó: MEF

A Zöld Kör – Fenntarthatóság emberi értékekre építve bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Kiváló beszélgetés volt, szerintünk nagyon fontos és aktuális kérdéseket érintettünk. Sőt, valójában úgy véljük, ezek eddig is aktuális kérdések lettek volna, csak most jobban a figyelem középpontjába kerültek.

Az Icon Real Estate Management Kft. magyar tulajdonosi hátérrel alakult azzal a céllal, hogy prémium irodaházak és bevásárlóközpontok teljeskörű ingatlankezelését végezze megbízói részére, amivel hozzájárulhat az ingatlanok értékének emeléséhez is.

A fenntarthatósági gondolat is alapvetően már több évtizedes, nagyon sokáig abban a körben mozgott, hogy legyünk felelősek. De mióta bejött ez az ESG vonulat, ami az Európai Unió, az EU taxonómián keresztül implementált és jogszabályba lefektetett, azóta ez hirtelen egy gazdasági kérdéssé vált, mind a tőkeági finanszírozások keretében egyre több ESG alap jön létre, ezek között ingatlan alapok is, tehát az újonnan létrejövő alapoknak már több mint fele ESG alap, ami azt jelenti, hogy ezeket az ESG alapokat olyan cégekbe fektetik be, amik megfelelnek az ESG szabályoknak. Innentől kezdve ez a kérdés, a HR osztálytól, a marketing osztálytól, a mérnöki osztályoktól áttevődött a pénzügyi osztályokhoz, amik a legerősebb osztályok közé tartoznak minden szervezetben és a befektetőknek ezen igénye lecsorog a teljes szervezetbe. Ennek egy aspektusa az ingatlan döntési kérdések, így az ingatlan kérdéseknél is erősen megjelenik ez. Az EU taxonómia is ezen alapszik, de inkább a hitelági finanszírozáson keresztül valósították meg, gyakorlatilag a bankokra lett ez a feladat rátestálva – finanszírozásokon keresztül vizsgálják meg, hogy megfelelően teljesülnek -e ezek a fenntarthatósági szempontok. Tehát gyakorlatilag a cégek akár tőkepiacon keresztül, akár banki finanszírozáson keresztül szembesülnek ezekkel az elvárásokkal és egy kiszámítható logika mentén ezek az elvárások évről évre szigorúbbak lesznek. – vendégünk további érdemes gondolatait a fenntarthatóság kapcsán meghallgathatjátok a csatornánkon.

Fotó: Houseofbusiness

A Zöld Kör – A fenntarthatóság hatása a teljes szervezetre bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

A Papírsárkány egy olyan közösség, amivel gyermekotthonokban élő gyerekeknek segítünk kibontakoztatni a bennük rejlő értékeket, ezzel eszközt adva nekik ahhoz, hogy a felnőtt életben egyenlő esélyekkel induljanak. Az alapítványt 2020-ban, egy baráti közösségként hoztuk létre, mert hiszünk benne, hogy a gyerekek jelentik a Jövőt. – avatta be a hallgatókat és a nézőket Andrea az alapítvány történetébe. És azt is megtudtuk, hogy jelenleg Budapesten működnek, hosszútávú célkitűzéseik között szerepel, hogy országos önkétes hálózatot építsenek, így minden állami gondozott gyermek igényeinek megfelelő egyéni törődést kaphasson.

A társadalmi felelősségvállalás kapcsán nagyon sokat változott szerencsére a hozzáállás az elmúlt években. Amikor csapatban működünk együtt, akkor sokkal hatékonyabban tudunk dolgozni is. Ha összefogunk, miközben jól szórakozunk, növeljük a csapategységet és állami gondoskodásban élő gyermekeknek is örömet okozunk. De fontos, hogy ez egy jól megtervezett hosszútávú felelős projekt része kell legyen és nem minden előkészítést mellőző, valós informálás nélküli PR célú megmozdulás, amiből nem tanulnak, nem visznek haza semmit a résztvevők – nem lesznek elkötelezettek a téma, vagy a tevékenység mellett és sokszor nem is értik, hogy miért, minek és hol voltak… Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen nap milyen terheket ró az adott fogadó szervezetre, ha nincs jó megszervezve.

Ki kell emeljük, hogy meg kell tanítanunk jól segíteni – sőt, ma már a tudásmegosztásban és az együttműködésben hiszünk, hiszen kitől tudna többet tanulni egy cég, mint egy ilyen szervezetről és mi lehetne jobb biznisz, mint amit a jövőbe fektetnek. A jövőnket Te is formálod! Tarts velünk!

Fotó: Papírsárkány Gyermekalapítvány

A Gyermekotthontól a csillagos égig! bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

„Gyermekim a jövőt jelentik és azt a felelősséget, hogy mi tehetünk azért, hogy egy jobb jövőkép alakuljon ki, akkor tennünk kell a magunk szintjén – felelősséget érzek, hogy tegyek érte, a magam szintjén. Nem a világmegváltás az első cél, hanem amit én tehetek akár magánszemélyként, akár mint banki vezetőként, akár fenntarthatósági témában.”

Bolyán Róbert, hisz az élethosszig tartó tanulásban, a tudásmegosztásban és az egyéni felelősségben. Mesélt karrierútjáról: gépészmérnök, pénzügy és kereskedelem, jog, mesterszakos tanár… 26 éve a banknál, üzletkötőként kezdte és egy szépen ívelő karrierúttal jutottunk el idáig.

Az egyéni felelősség az, amikor dönthetek valamiről, akár mint vezető, akár mint egyén, akár családi szinten, amikor választás előtt állok jól döntsek. – Huber Anikó házigazdánk szintén nagyon fontosnak tartja, hogy nem háríthatjuk el a felelősségünket, igenis rajtunk is múlik.

Döntenünk kell és kell, hogy legyen elképzelésünk. Ma mindenki feláldozza rövidtávú céljainkért a hosszú távú célokat. Azaz bár tudjuk, hogy mi lenne jó nekem, vagy nekünk hosszú távon eltűnnek, fikciók maradnak, mert az azonnal vágyak felülírják. A fenntarthatóság pedig hosszútávú gondolkodást igényel. Már nem azt kell bizonygatnunk, hogy baj van, hanem hogy cselekednünk kell. Mit tehetünk? A szakember fenntartható visszavonulásról beszél és mi is mélyen egyetértünk véleményével, hogy a fenntartható fejlődés gondolata nem fenntartható. Emberi lényünkből fakadóan a mindig többet és többet akarunk, de tudunk -e lemondani? Sok változásra van szükség, hogy a jövő optimistább legyen, mint amit tudósok előre jeleznek 2050-re akár, ami már csak jó 25 év és még a mi életünket is érint, de főleg gyermekeink életútjára lesz nagy hatással. Hogy hogyan segíthetünk őket? Hogy mit jelet ez a banki gyakorlatban?

Mi az UniCredit Banknál nemcsak tesszük, de beszélünk is róla: nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az ESG egyes területeivel kapcsolatos tudásunkat ne csak folyamatosan gazdagítsuk, de meg is osszuk másokkal. Hiszen minél többet tudunk a fenntarthatósági területről, annál hatékonyabban tehetünk azért, hogy egy élhetőbb jövőt teremtsünk – egymással összefogva. – ez lehet az egyik megoldás kihívásainkra a szakember szerint és szerintünk is. Hallgassátok meg a teljes beszélgetést a NUXON csatornáján.

A Fenntarthatatlanság vagy fenntarthatóság bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Az alapítók egymás fejlődését és sikerét támogató, a felelős és etikus üzleti élet mellett elhivatottan cselekvő tudatos vállalkozók közössége. Ebben, a most formálódó és erősödő témában úgy tudunk sikeres és hatékony változásvezetőkké válni, ha magunkat folyamatosan fejlesztjük és egymást támogatjuk.

Az FVK egy ismert és elismert közösséghez tartozás révén kíván inspirációt és naprakész tudáshoz hozzáférést, kapcsolatépítési lehetőséget, gyakorlati és vállalkozói képességek fejlesztéséhez eszközöket és módszereket adni. A nélkülözhetetlen információk átadása, a tudásmegosztás, a közös gondolkodásra és felelős cselekedetekre való motiválás, tetteink hatásának tudatosítása mind a társadalomra, mind a környezetre, mind a gazdaságra teljes értéklánc mentén, és mérhetően mindannyiunk érdeke. Meg kell mutatnunk, hogy a közösségnek ereje van és hogy senkit sem hagyunk hátra!

Mint a globális kihívások és a hazai helyzet folyamatosan változunk mi is és igyekszünk a lehető leghatékonyabban segíteni rendszeresen megszervezésre kerülő kiváló szakmai fórumok, kerekasztalbeszélgetések, tudásmegosztó estek, érdemes konferenciák, közösségi akciók, edukáció, tréningek, oktatások segítségével közös és biztos értékek létrehozni.

Célunk, hogy tagjaink aktív kezdeményezésével és közreműködésével, önszerveződő és nyitott közösségként, elismerve a fenntarthatóságért tett szakmai és gyakorlati erőfeszítéseket, folyamatosan erősítsük magunkat, egymást és a szakmát, amihez tartozunk. A VOSZ égisze alatt szeretnénk minél több pozitív változás indulásának biztos alapot teremteni és a fenntartható fejlődési célok eléréséért együtt dolgozni:

1. körkörös gazdaságra való törekvés, környezetbarát termékek és szolgáltatások elsődlegessége
2. Energiahatékonyság fejlesztése
3. Hulladék megelőzés, -csökkentés és újrahasznosítás előtérbe helyezése
4. Felelős beszerzési gyakorlat kialakítása, preferálva a környezetbarát és etikus beszállítókat
5. Munkavállalók fenntarthatóságra nevelése és tudatosságuk növelése ezen a területen
6. Társadalmi szerepvállalás és közösségi támogatás
7. Zöld technológiák és innovációk támogatása és bevezetése
8. Környezeti tanúsítványok megszerzése és fenntartása
9. Fenntarthatósági célokat és mutatókat beépítése a vállalkozás stratégiájába és teljesítményértékelésébe
10. Rendszeres fenntarthatósági jelentések készítése és nyilvánosságra hozása

A Fenntarthatósági Vállalkozók Közössége – Mi alakítjuk bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Nem ma kezdték – kezdték az interjút a Nuxon házigazdájával. Már 2016 óta készít fenntarthatósági jelentést a cég önkéntesen, a GRI szabványoknak megfelelően, amit auditáltatnak is. Az időközben történt jogszabályi változásokra a Szerencsejáték Zrt. is folyamatosan készül, felkészül ESG törekvéseik felülvizsgálatával, aktualizált felelős stratégiával, ami, mint a szakma minden résztvevőjének még egy ilyen felkészült szervezetnek is kihívás. A közös gondolkodásban bízva és a tudásmegosztásnak köszönhetően a legjobb úton haladnak, és igyekeznek részt venni minden olyan kezdeményezésben, ami előrevisz közös céljaink elérése érdekében. Huber Anikóval is egy ilyen fórumon találkoztak és hamar megtalálták azonos gondolataikat, az együttműködés fontosságában és az edukáció nélkülözhetetlenségében akár fenntarthatósági témában, akár a fogyatékossággal élő társaink elfogadását illetően.

„Történik valami az egész világot érintően a fenntarthatóság terén és  az egészet átjárja az együttműködés szellemisége.” 

Ezen a témán keresztül nagyon sok cég tud összekapcsolódni, hiszen mindenkinek szüksége van a tudásmegosztásra. Itt hozom be az edukáció fontosságát, tanulunk egymástól, példát mutatunk, megosztjuk a jógyakorlatokat. Edukáció alatt értem a vállalti szintű képzéseket és hiszem, hogy ezt már egészen kis korban el kellene kezdeni, már az óvodában foglalkozni kell a fenntarthatósággal. – tértek át a pedagógus múlttal rendelkező szakember szívéhez közelálló témára, a befogadó játszóterekre. Amiket szeretnek méltán inkább közösségi térként emlegetni, hiszen nem csak a közös játéknak adnak teret minden gyermeknek kirekesztés nélkül, de fejlesztő elemekkel is gazdagították és a tinikre gondolva okospadokat is elhelyeztek.

Dóra egy nagyon kedves példát is említett, az ép kicsik is inkább a magasított homokozóban játszanak, hogy együtt élvezhessék mozgásukban akadályozott társaikkal.

Vagy képzeljük csak el, milyen eddig nem tapasztalt szabadságot ad egy kerekesszékben élőnek, amikor életében először egy különleges trambulinon segítség nélkül, önállóan szórakozhat. Most gyermekként tapasztalhatja meg ezt az örömöt, majd köszönhetően a cég erős társadalmi felelősségvállalás tudatának később akár munkavállalóként is. Önállóságot és méltó megélhetést biztosítanak megváltozott munkaképességű munkavállalóknak, méghozzá példaértékű 10% feletti foglalkoztatási arányban.

Inkluzív közösséget és munkahelyet létrehozva nagymértékben hozzájárulnak a szociális elfogadóképesség növeléséhez, ami egy jobb világot fog eredményezni – hatva ezzel nem csak a társadalmi, de a környezeti és gazdasági mutatókra egyaránt. Működőképes üzleti modell, amit minden munkaadónak is követnie érdemes, hiszen a fennhatóság nem szerencse kérdése. Felelős célok, alapos tudás és kitartó munka kell, hogy elérjük fenntarthatósági céljainkat. – idézem egyik kedves olvasónkat és abban bízom, hogy a teljes Zöld Kör epizódot megnézitek.

Fotó: Szerencsejáték Zrt.

A A fenntarthatóság nem szerencse kérdése bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

A játék, ami nem játék. Valóban sokkal többről van szó. Trénerként tudom, hogy a játék megszólít bennünket, olyan részeinket is megéljük, amit a mindennapokban félrerakunk valami eltérőt élünk meg. A program során a való világunkat szimuláljuk, amely folyamatosan változik miközben a résztvevők először saját céljaikat próbálják meg elérni. A hangsúly persze azon van, hogy önös érdekeink érdekében mi az, amit magunk mögött hagyunk. Pont, mint a való életben. Az ENSZ fenntarthatósági céljai mentén modellezzük cselekedeteink hatását és próbáljuk meg saját felelősségünkre felhívni a figyelmet mind a gazdaság, mind a társadalom, mind a környezet figyelembevételével, majd a megélt tapasztalatokat dolgozzuk fel különböző módszerek segítségével. – ismertette a COLLAB Fenntarthatósági Programját Fodor Zsuzsanna.

Vannak különböző erőforrások, amik mozognak a központ és a jelenlévők között, játékos – játékos között, és mint a valóságban is, hatásunk van. És ezt elképesztő volt megéni. Hogy hogyan változik az összkép, a világunk állapota a környezet, a társadalom és a gazdaság szempontjából részletesen vizsgálva például egy energiahatékonyságot növelő, de zöldmezős beruházást követően – tette hozzá Márton Ferenc, a Nuxon házigazdája.

Nagyon érdekes, hogy mi céges keretek között is úgy működünk, hogy minél több mindenkivel szeretnénk kapcsolódni, és amikor elkezdtük ezt a programot egészen elgondolkodtató tapasztalatokat szereztünk. Furcsa volt, hogy kizárólag az eredményekre koncentráltunk és nem fontoltok meg projektjeink hatását. – egészítette ki Huber Anikó, a Nuxon gazdasági igazgatója.

„Tudatosabb gondolkodásra szeretnénk ösztönözni cégünknél összpontosuló fenntarthatósággal kapcsolatos tudásunk legjavát felhasználva. A közösség elemi érdekünk, melyet kezdünk elfelejteni és ez a program fantasztikusan felhívja a figyelmet erre is, szükségünk van egymásra.”

Helye van minden olyan közösségben, ahol szeretnének jobban működni, financiális értelemben is – hiszen az egymásra figyelés a nap végén sikert fog eredményezni, ami egy cég életében kimutatható előnyökkel jár. ESG edukáció, vagy kisebb-nagyobb csapatok építése, együttműködés és szemlélet fejlesztés, ez egy igazi belépő a fenntarthatósági célok megvalósítása érdekében, ami Buzás Zsuzsanna fenntarthatósági szakértő kolléganőmmel közös missziónk. A benne rejlő finoman edukáló lehetőségre pedig itthon igazán nagy szükség van. Ez egy olyan tudás, amire mindenkinek szüksége van. Ezzel foglalkozni kell! És a csillogó tekintetek, a tenni akarás, amit tapasztalunk megerősített minket küldetésünkben. – hívta fel a figyelmet az SDGs Game facilitátora.

A cél függvényében változhat, hogy mit tudunk kihozni a programból. – folytatta Anikó kérdésére. Mindig azt tartjuk szem előtt, hogy mire van az adott cégnek szüksége, épp milyen kihívások mentén szeretnének fejlődni és Buzás Zsuzsanna fenntarthatósági szakértő kolléganőmmel minden esetben olyan programot igyekszünk kidolgozni előzetes felmérések, interjúk, személyes egyeztetéseket követően, hogy valóban a szervezeti kultúrát szolgáljuk az ESG törekvéseik mentén.

Saját élményeit a programról behozva kiemelte még Ferenc, hogy leginkább hatást úgy érhetünk el, ha bevonódunk – ami itt maximálisan megvalósul. Változás akkor történhet meg, ha tényleg ott vagyunk és nem máshol. És a megfelelő információk birtokában tényleg beépüljenek felelős cselekedeteink a mindennapokba.

Valóban és ez lehet egy cég számára is az egyik előny, hogy olyan dimenzióban nyitjuk meg az együttműködést, ami egyébként eltér a mindennapi berögzült rutintól, olyan dolgokra hívjuk fel a figyelmet, amit, ha beépítünk sokkal előnyösebb helyzetet generálunk mindannyiónk számára. És ezt értem a hatásunkra is, azaz kiterjesztve már a vállalati valós, vagy virtuális falain kívülre egész értékláncukat vizsgálva. – emelte ki a Collab Mentoring munkatársa. Az, hogy milyen együttműködések születnek, az azon is múlik, hogy tudunk -e, merünk -e élni a lehetőségeinkkel, a potenciállal, ami mindenkiben benne van, hogy kilépünk -e a kapott, vagy felvállalt szerepeinkből.

„Mindenki tud adni valamit a másiknak és bizony nagyon nem csak a pénz az egyetlen erőforrás!”

Újra fel kell ismernünk a közösség és az együttműködés erejét! – Huber Anikó gondolata remekül összefoglalta és értékes útravalóval szolgált erről a plasztikus fenntarthatósági programról és erről az izgalmas beszélgetésről, melyben szó esik még szervezeti kultúráról, a fluktuáció csökkentésről, talent managementről, well-beingről, munkavállalói élményekről, employer brandingről, közös felelősségünkről, amit megtekinthettek a Nuxon csatornáján.

A Együttműködés-fejlesztés – A kollaboráció ereje bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

„A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével együtt” – áll a munkacsoport bemutatkozó anyagában, melynek alapító tagjai vagyunk.

A munkacsoport legutóbbi programjára egy izgalmas együttműködést fejlesztő élményprogramot szerveztünk, amelynek fókuszában a fenntarthatóság áll.

„A fenntarthatóság alapvető és talán legfontosabb feltétele az együttműködés, amely többek között közösséggé formál, csapatot épít, együttműködésre és aktivitásra inspirál”

Tetteink hatásának tudatosítása, felelősségünk vállalása és az elköteleződés a kulcs. A motivációnövelés és a fenntarthatóság finom edukációja mellett a program egyik kiemelt célja, hogy felhívja a vállalati döntéshozók, a vezetők figyelmét arra, hogy a legideálisabb, ha ezeknek a programoknak, kezdeményezéseknek a motorjai maguk a munkavállalók. – vezette fel az eseményt Buzás Zsuzsanna, a COLLAB Mentoringtól.

„Hogyan tölthetjük meg tartalommal a szervezet ESG törekvéseit mind a külső, mind a belső ügyfelek számára?” – tehetjük fel a kérdést. A világunkat modellező élményprogram a gamifikáció eszközével fejleszti a szemléletet, és megalapozza az ezt követő workshopot, amely során a résztvevők együtt keresik a megoldásokat a szervezet kihívásaira és a hosszú távú közös munkára a fenntartható fejlődési célok elérése érdekében.

A program megvalósításával szervezeti szinten azonnal érzékelhető hatást lehet elérni: így a teljes vállalati együttműködések újradefiniálását, a fenntarthatósági célok miértjének és fontosságának megértését, vagy éppen a manapság elengedhetetlen employer branding és employee experience növelését.

„Egyéni szinten új értelmet és dinamikát nyer az együttműködés, közös értékké válik, célt ad az ESG projektnek és érzékelhetően nő a szervezet iránti elköteleződés”

Az ENSZ valamennyi tagországa által ratifikált, 17 fenntarthatósági célon alapuló játék Japánból származik, ahol három fiatal több évnyi kutatás, kísérletezés után alkották.

A workshopon a résztvevők lemodellezik világunk alakulását, tudatosítva cselekedeteink hatását a gazdaságra, a környezetre és a társadalomra.

„Tükröt mutat, fejleszti az önbizalmat, összekovácsol, megmutatja az együttműködésben rejlő erőt, miközben felhívja a figyelmet a felelős vállalatirányítás és a környezetvédelem fontosságára, a társadalmi helyzetre, a diverzitás nélkülözhetetlenségére, az inkluzívitás előnyeire, valamint arra, hogy minden döntésünkért felelősek vagyunk, cselekedeteinknek valós hatása van.” – mondta Buzás Zsuzsanna, fenntarthatósági szakember.

És ezért szerettünk volna mi is a Nuxonnál, hogy fejlesszük az együttműködésünket és fokozzuk az elkötelezettséget a többi tagunkkal is a VOSZ keretein belül. Komoly kérdéseket feszegettünk, a zárás után még hosszasan folyt a lelkes eszmecsere, a levegőtisztítás, környezetvédelem, klímaváltozás mellett hosszasan beszélgettünk társadalmi problémákról és a körforgásos gazdaság előnyeiről. Hamarosan újra megszervezzük programot, igyekszünk mindenkinek lehetőséget biztosítani az közös gondolkodásra, az együttműködésre és a felelős cselekedetekre!

A SDGs Game – Közös szemléletfejlesztési programot szerveztünk a VOSZ-nál bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.