Egy városban élünk, dolgozunk, szórakozunk, utazunk – bármit teszünk, egy településen tesszük. A Fenntartható Közösségek Alapítvány által működtetett Fenntartható Városok kezdeményezés célja a települési fenntarthatóság kérdéseit övező tudásanyag összegyűjtése, átadása, a jó gyakorlatok megosztásának elősegítése.

A városi növekedés jelenlegi üteme korábban soha nem látott mértéket öltött. A gyors urbanizáció óriási kihívásokkal jár, beleértve a növekvő légszennyezést, a nem megfelelő alapszolgáltatásokat és infrastruktúrát, valamint a tervszerűtlen városi terjeszkedést, amelyek a városokat még kiszolgáltatottabbakká teszik az esetleges katasztrófákkal szemben.

A 2030- as keretrendszer megvalósításához vezető egyik első lépés annak biztosítása, hogy a helyi önkormányzatok számára megfelelő környezet és erőforrás álljon rendelkezésre a valódi cselekvés véghezvitelére.

A fenntartható fejlődési célok lokalizálása egyaránt magába foglalja annak vizsgálatát, hogy az helyi önkormányzatok alulról építkező fellépésük révén miként támogathatják a 2030-as menetrend megvalósítását, valamint azt, hogy az SDGs milyen keretet nyújthatnak a helyi fejlesztési politikának. Honlapunkon a települési fenntarthatóság iránt érdeklődők egyaránt megtalálhatják a könnyedebb, átfogó, valamint a tudományos tartalmakat is.

A fenntarthatóságra való törekvés az egyes városokban a helyi önkormányzatok hatáskörébe tartozik, de a gyakorlatban az információk hiánya, a pályázatok benyújtásának körülményessége, és még sok más hátráltató tényező nehezíti a települések fejlődését.

Mikor érjük el a fenntartható fejlődési célokat? Mit tehetnek a város lakói a fenntarthatóságért? Mekkora felelőssége van az egyénnek? Mitől lesz egy város fenntartható? Honnan lesz pénz a fejlesztésekre? Mit tesznek a városvezetők a fenntarthatóságért? Milyen képzési lehetőségeik vannak a városvezetőknek?

Beszélgetésünk során nagyon fontos kérdéseket jártunk körül a levegőminőség kapcsán is. Hallgasd meg a teljes epizódot, és merülj el a fenntartható városok rejtelmeiben!

Forrás: Fenntartható Városok

A Fenntartható városok bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Európa legsúlyosabban érintett országa Észak-Macedónia. Az ország lakosságának csaknem kétharmada olyan területeken él, ahol a WHO PM2,5-re vonatkozó irányelveinek több mint négyszerese, négy területen pedig a levegőszennyezettség csaknem hatszorosa, beleértve a fővárost, Szkopjét.

Kelet-Európa helyzete lényegesen rosszabb, mint Nyugat-Európa, kivéve Olaszországot, ahol a Pó-völgyben és az ország északi részén lévő környező területeken élők több mint harmada lélegzik olyan levegőt, ami négyszerese a legveszélyesebb levegőben szálló részecskékre vonatkozó WHO-adatnak.

A Guardian környezetszennyezési szakértőkkel együttműködve interaktív térképet készített a kontinens legrosszabbul sújtott területeiről. A mérések a PM2.5-re vonatkoznak – többnyire fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkező apró, levegőben szálló részecskék, amelyek egy része átjuthat a tüdőn és a véráramba, és a test szinte minden szervét érinti. A WHO jelenlegi iránymutatásai szerint a PM2,5 éves átlagos koncentrációja nem haladhatja meg az 5 mikrogrammot köbméterenként (µg/m3). Az új elemzés szerint Európa lakosságának mindössze 2%-a él ezen a határon belüli területeken. Szakértők szerint a PM2.5-szennyezés évente körülbelül 400 000 halálesetet okoz a kontinensen.

„Ez egy súlyos közegészségügyi válság” – mondta Roel Vermeulen, az Utrechti Egyetem környezeti epidemiológia professzora, aki az adatokat összegyűjtő kontinens kutatócsoportját vezette. „Amit teljesen világosan látunk, az az, hogy Európában szinte mindenki egészségtelen levegőt szív be.”

Az adatokból az is kiderül:

Hét kelet-európai országban – Szerbiában, Romániában, Albániában, Észak-Macedóniában, Lengyelországban, Szlovákiában és Magyarországon – szinte kétszerese a WHO útmutatása, ami minden lakost érint.
Észak-Macedónia és Szerbia lakosságának több mint fele a WHO-szám négyszeresével él.
Németországban a lakosság háromnegyede a WHO útmutatásainak több mint kétszerese szerint él.
Spanyolországban ez az arány 49%, Franciaországban pedig 37%.
Az Egyesült Királyságban a lakosság háromnegyede él olyan területeken, ahol az expozíció egy-kétszerese a WHO-iránymutatásnak, és majdnem egynegyede több mint kétszerese meghaladja ezt a határértéket.

Közel 30 millió európai él olyan területeken, ahol a részecskekoncentráció legalább négyszerese a WHO irányelveinek.

Ezzel szemben Svédországban nincs olyan terület, ahol a PM2,5 a WHO értékének kétszeresét elérné, és Észak-Skócia egyes területei azon kevesek közé tartoznak, amelyek Európa-szerte ez alatt maradnak.
Dr. Hanna Boogaard, az Egyesült Államok Egészségügyi Hatások Intézetének európai légszennyezéssel foglalkozó szakértője szerint az új elemzés kulcsfontosságú ahhoz, hogy tájékozódjon a légszennyezésről és annak hatásairól a kontinensen folyó vitában, amely szerinte több százezer halálesethez vezetett. év.

„Ezek a halálesetek megelőzhetők,
és a becslés nem tartalmazza a
nem halálos kimenetelű betegségek millióit,
a rokkantságban eltöltött éveket,
a betudható kórházi kezeléseket vagy más
szennyező anyagok egészségügyi hatásait.”

Azt mondta, hogy az EU szigorítására irányuló lépése „egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy merészek legyünk… és maximalizáljuk a közegészségügyi előnyöket Európában és azon túl is”.

Európa-szerte egyes városok, köztük London és Milánó lépéseket tesznek a légszennyezés elleni küzdelemben, az ultraalacsony károsanyag-kibocsátású zónák bevezetésétől a forgalomcsökkentési programokig, valamint a gyalogos és kerékpáros kezdeményezésekig. A szakértők azonban azt mondják, hogy a politikusoknak sürgősebben kell fellépniük a károk növekvő bizonyítékainak fényében. Budapest is zöldül.

A kutatások azt is igazolták, hogy az országokon belül a szegényebb közösségek nagyobb valószínűséggel élnek a legrosszabb légszennyezettségű területeken. Barbara Hoffmann, a Düsseldorfi Egyetem környezeti epidemiológia professzora szerint a levegőszennyezés a környezeti igazságtalanság problémája.

„A leginkább sújtott országok a legalacsonyabb átlagjövedelmekkel rendelkező országok, néhány figyelemre méltó kivételtől eltekintve – ez jól mutatja az EU-ban tapasztalható környezeti igazságtalanság mértékét. Sürgősen szükség van a levegő megtisztítására különösen Kelet-Európában, hogy Európa-szerte egyenlő esélyeket biztosítsunk az egészséges élethez.”

Az adatokat a hollandiai Utrechti Egyetem és a Svájci Trópusi és Közegészségügyi Intézet akadémikusai gyűjtötték össze az EU által finanszírozott Expanse projekt részeként. A 2019-es európai átlagos PM2,5-szintek modellezéséhez a források kombinációját használták, a nagy felbontású műholdas adatoktól a szennyezésfigyelő állomásokon át a földhasználattal kapcsolatos információkig.

Szerintük a szennyezés szintje ma sem lesz lényegesen eltérő, de hozzátették, hogy lehetnek olyan területek, ahol szigorú szennyezés-ellenes intézkedéseket hajtottak végre, amelyek némi javulást mutatnak. Az összesített eredmény az egyik legpontosabb és legátfogóbb kép a kontinens légszennyezettségéről.

Vermeulen elmondta: „Jelenleg ez a rendelkezésre álló legjobb adat… Most arra van szükségünk, hogy a politikusok merészek és ambiciózusak legyenek, és megtegyék a szükséges sürgős lépéseket a válság kezelésére.”

Szerintünk is felelős tettekre van szükség, hogy mindenki megtegye a saját lépéseit a jobb levegőért – ipari levegőszűrő megoldásainkkal, vagy egy miyawaki minierdő ültetésével, vagy minél több mindenki megfelelő informálásával, edukációval.

Fotó 1: Getty Images

Fotó 2: The Gurardin

Forrás: The Guardian

A Európában szinte mindenki mérgező levegőt lélegzik bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Zöld Körben üdvözölhettük Zsolnai Balázst a Compocity Hungary kreatív kertészét, akivel az emberiség növény- és talajvakságáról, termőtalajaink terméketlenségéről, valamint azokról a módszerekről beszélgettünk, hogy hogyan tehetünk ezek ellen: városaink irodai és otthoni szerves anyagainak körforgásba juttatásával, minierdők ültetésével, növényvakság csökkentő programokkal és a növények tanította hálózatosság módszerével.

Meghatározó gyermekkori nyarakról, a vidéki élet élményeiről – hamisítatlan falusi hangulat, udvaron tyúkok, növénytermesztés, kertészkedés a ház körül, zöld munkák a szőlőben, szaladgálás a tyúkok között, fúrás, faragás… a természetközeli életmód megtapasztalásáról mesélt Zsolnai Balázs, a belvárosban született gyermek, akiből humán orvos helyett növényorvos lett.

Kertészet, növények, fenntarthatóság. Ezen belül is a biodiverzitás témakörét járták körül Huber Anikó a NUXON házigazdájának első mindenkit érintő kérdését követően, hogy hogyan kapcsolódik a mi életünkhöz: Mi minden alkotja a biológiai sokféleséget – izgalmas párhuzamot vonva a bennünk élő mikobiommal. A rendszer alkalmazkodóképességéről, történelmi mélységeket érintő változásokról a régióban, a kölcsönhatások és behatások fontosságáról, és versengésről, ami fenntartja ezt a komplex rendszert.

„A biológiai sokféleség egyszerűen csak gyönyörű és
nem az lenne a dolga az embernek, hogy belenyúljon,
hanem hogy leüljön és szemlélje.”

Csak nézni a tökéletest. A biológiai sokféleséget csodálni és megfigyelni kell! A legjobb tanulás, ha megfigyelünk – említette a Compocity Kft. szakembere nekünk is, mint a gyerekeknek szokta mondani miyawaki erdők ültetése előtt.

Kiemelte a növények városokban betöltött szerepét a kreatív kertész és osztott meg velünk számos jópéldát a fenntarthatóság egészségünkre gyakorolt hatásairól.

Növényvakság, talajvakság, ökoszisztémavakság – a városban és ma már nem csak a városban, de a tudás lehetőségétől elszakadó társadalmi rétegek tömege kerül egyre messzebb a környezettől és hogy honnan érkeznek a minnyájunk számára nélkülözhetetlen, ma ugyan még könnyedén hozzáférhető élelmiszerek a boltba.

„Valahogy a világ még fenntartja ezt a rendszert, de nagyon sok helyről érkezik már a visszajelzés, hogy ez így hosszabb távon már nem tartható fenn.”

Egyet kell értsünk a szakemberrel és mindamellett, hogy kívánunk nekik erőt és kitartást áldozatos szemléletfejlesztő, a világot valóban jobbá tevő munkájukhoz mi is igyekszünk mindent megtenni, hogy segítsük őket és együtt még többet tehessünk! Csatlakozzatok hozzánk és éljük meg minél többen, hogyan kerülnek a termékek a kosarunkba és az információ birtokában hisszük, hogy helyesebb döntések fognak születni. Megélni, hogy mi éri meg.

Fotó: Compocity Kft.

A Zöld Kör – Zsolnai Balázs Compocity- Erdő a kertbe bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

A Munkáltatók Esélyegyenlőségi Fóruma Egyesület célja, hogy felhívja a munkáltatók figyelmét a hátrányos helyzetű célcsoportok foglalkoztatásának fontosságára és előnyeire. Legfontosabb célkitűzéseik: a munkaadók részére szakmai támogatást nyújtani az esélyegyenlőség biztosításához; elősegíteni a nemzetközi esélyegyenlőségi alapelvek magyarországi meghonosítását; a munkáltatókat összefogni, hogy együtt léphessenek fel a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok hátrányos megkülönböztetésének visszaszorításáért a foglalkoztatásban; biztosítani a hazai, az uniós és más nemzetközi legjobb esélyegyenlőségi gyakorlatok közötti tudás-transzfert; előmozdítani a munkáltatók közötti tapasztalatcserét; népszerűsíteni a munkahelyi sokszínűség, esélyegyenlőség értékeit.

„Sokszor az ismeretek hiányából fakad az, ha meglepődünk,

vagy nem tudunk kezelni egy szituációt.”

A Nuxon képviseletében Márton Ferenc gondolata azt hiszem erre a témára különösen igaz. Az, hogy milyen programok vannak a cégeknél, amelyek a tudattalan előítéletek lebontásával járulnak hozzá az esélyegyenlőség megteremtéséhez, és hogy mennyire nyitottak erre a szervezetetek, és hogy milyen komolyan kezelik ezt a fenntarthatósághoz jelentősen hozzájáruló témát szerencsére pozitív választ kaptunk. Bár jelenleg a fórum tagjai nagyvállalatok, kiemelt küldetésük, hogy a KKV-k felé is nyissanak.

Ezzel a valóban nem könnyű, de az egész társadalmunkra és a gazdaságunkra is jelentős hatást gyakorló kihívással foglalkozni kell. Mindenkinek. Bár jelenleg nincs még kezünkben a varázspálca, hogy hogy lehetne hozzájuk eljutni – számos kihívásnak kell megfelelniük, melyek okán egyelőre nem feltétlenül helyezik előtérbe az inkluzív munkahelyek megteremtését, de az ismeretek terjesztése továbbra is fókuszban lesz.

Tudásanyag, tapasztalat, jógyakorlatok

Igyekeznek minden hónapban egy-egy hátrányos helyzetű csoport foglalkoztatásával foglalkozni. Erre néhány példa: megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása, kismamák visszatérése a munka világába, LMBTQ munkavállalói csoport, nők, romák foglalkoztatása, férfi szerepek átalakulása, generációk együttműködése. Ezen csoportok inkluzív módon történő foglalkoztatása nemcsak a személyre magára, hanem a munkahelyi-, magánéleti környezetére és a vállalat ügyfeleire, jelenlegi és jövőbeni munkavállalóira is hatással lehet.

A műsorban számos követendő példát, jógyakorlatot és tanácsokat említettünk az esélyegyenlőség kapcsán, melynek linkjeit is feltöltöttük.

Fotó: MEF

A Zöld Kör – Fenntarthatóság emberi értékekre építve bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Kiváló beszélgetés volt, szerintünk nagyon fontos és aktuális kérdéseket érintettünk. Sőt, valójában úgy véljük, ezek eddig is aktuális kérdések lettek volna, csak most jobban a figyelem középpontjába kerültek.

Az Icon Real Estate Management Kft. magyar tulajdonosi hátérrel alakult azzal a céllal, hogy prémium irodaházak és bevásárlóközpontok teljeskörű ingatlankezelését végezze megbízói részére, amivel hozzájárulhat az ingatlanok értékének emeléséhez is.

A fenntarthatósági gondolat is alapvetően már több évtizedes, nagyon sokáig abban a körben mozgott, hogy legyünk felelősek. De mióta bejött ez az ESG vonulat, ami az Európai Unió, az EU taxonómián keresztül implementált és jogszabályba lefektetett, azóta ez hirtelen egy gazdasági kérdéssé vált, mind a tőkeági finanszírozások keretében egyre több ESG alap jön létre, ezek között ingatlan alapok is, tehát az újonnan létrejövő alapoknak már több mint fele ESG alap, ami azt jelenti, hogy ezeket az ESG alapokat olyan cégekbe fektetik be, amik megfelelnek az ESG szabályoknak. Innentől kezdve ez a kérdés, a HR osztálytól, a marketing osztálytól, a mérnöki osztályoktól áttevődött a pénzügyi osztályokhoz, amik a legerősebb osztályok közé tartoznak minden szervezetben és a befektetőknek ezen igénye lecsorog a teljes szervezetbe. Ennek egy aspektusa az ingatlan döntési kérdések, így az ingatlan kérdéseknél is erősen megjelenik ez. Az EU taxonómia is ezen alapszik, de inkább a hitelági finanszírozáson keresztül valósították meg, gyakorlatilag a bankokra lett ez a feladat rátestálva – finanszírozásokon keresztül vizsgálják meg, hogy megfelelően teljesülnek -e ezek a fenntarthatósági szempontok. Tehát gyakorlatilag a cégek akár tőkepiacon keresztül, akár banki finanszírozáson keresztül szembesülnek ezekkel az elvárásokkal és egy kiszámítható logika mentén ezek az elvárások évről évre szigorúbbak lesznek. – vendégünk további érdemes gondolatait a fenntarthatóság kapcsán meghallgathatjátok a csatornánkon.

Fotó: Houseofbusiness

A Zöld Kör – A fenntarthatóság hatása a teljes szervezetre bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

A Papírsárkány egy olyan közösség, amivel gyermekotthonokban élő gyerekeknek segítünk kibontakoztatni a bennük rejlő értékeket, ezzel eszközt adva nekik ahhoz, hogy a felnőtt életben egyenlő esélyekkel induljanak. Az alapítványt 2020-ban, egy baráti közösségként hoztuk létre, mert hiszünk benne, hogy a gyerekek jelentik a Jövőt. – avatta be a hallgatókat és a nézőket Andrea az alapítvány történetébe. És azt is megtudtuk, hogy jelenleg Budapesten működnek, hosszútávú célkitűzéseik között szerepel, hogy országos önkétes hálózatot építsenek, így minden állami gondozott gyermek igényeinek megfelelő egyéni törődést kaphasson.

A társadalmi felelősségvállalás kapcsán nagyon sokat változott szerencsére a hozzáállás az elmúlt években. Amikor csapatban működünk együtt, akkor sokkal hatékonyabban tudunk dolgozni is. Ha összefogunk, miközben jól szórakozunk, növeljük a csapategységet és állami gondoskodásban élő gyermekeknek is örömet okozunk. De fontos, hogy ez egy jól megtervezett hosszútávú felelős projekt része kell legyen és nem minden előkészítést mellőző, valós informálás nélküli PR célú megmozdulás, amiből nem tanulnak, nem visznek haza semmit a résztvevők – nem lesznek elkötelezettek a téma, vagy a tevékenység mellett és sokszor nem is értik, hogy miért, minek és hol voltak… Arról nem is beszélve, hogy egy ilyen nap milyen terheket ró az adott fogadó szervezetre, ha nincs jó megszervezve.

Ki kell emeljük, hogy meg kell tanítanunk jól segíteni – sőt, ma már a tudásmegosztásban és az együttműködésben hiszünk, hiszen kitől tudna többet tanulni egy cég, mint egy ilyen szervezetről és mi lehetne jobb biznisz, mint amit a jövőbe fektetnek. A jövőnket Te is formálod! Tarts velünk!

Fotó: Papírsárkány Gyermekalapítvány

A Gyermekotthontól a csillagos égig! bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Társaságunk Budapest területén évente mintegy 6.000.000 m2 zöldterület fejlesztési és fenntartási feladatait látja el, valamint 59.000 db fasori fa, 47.000 db parkfa, több mint 9,5 millió m2 fővárosi védett terület és mintegy 3,1 millió m2 fővárosi erdőterület gondozását végzi. Magyarországon elsőként megépült komposztteleppel és saját termesztőteleppel is rendelkezünk. Kiemelt feladataink között tartjuk számon a főváros biodiverzitásának növelését. – mesélt tevékenységeikről a szakember.

Megtudtuk, hogy városszerte egyre több helyen váltják fel évelőkkel az egynyári növényeket. Alkalmazásuk hosszú távon nagyon sok előnnyel jár, hiszen a kezdeti gondoskodás után ezek az évelőágyások ökologikusabbak, fenntarthatóbbak, amellett, hogy egész évben folyamatosan díszítenek hol virágjukkal, hol levélszínükkel, termetükkel, habitusukkal.

„Intravénás” védekezés a vadgesztenyéknél – egy számunkra ismeretlen eljárást is megismertünk. Idén úgynevezett injektálásos módszert alkalmaznak a 20 cm-nél nagyobb törzsátmérőjű vadgesztenyefáknál (Aesculus hippocastanum) a leggyakoribb tömeges kártevő, a vadgesztenyelevél-aknázómoly (Cameraria ohridella) pusztítása ellen. Ez a módszer sokkal hatékonyabb, mint a permetezés, hiszen a növényorvosok minimális sebzéssel egyenesen a fa szállítószövetébe fecskendezik a rovar- és gombaölőszert, ami a levelekhez szállítja az anyagot. A permetezéskor ezzel szemben a kifújt növényvédőszer csupán harmada landol a növényen, a többi a levegőbe kerül, és nem tudja kifejteni a hatását. Az injektálás nemcsak a technikájában hasonlít egy védőoltáshoz, hanem a hatása is hosszabban tart: 3-5 évre védettséget ad a kártevők ellen, ráadásul a virágokból táplálkozó méhekre sem veszélyes.

A hároméves a tabáni Miyawaki erdő 2021-ben ültettük el Budapest és egyben az ország első Miyawaki-módszer szerint ültetett minierdejét a Tabánban. – büszkeségeként említette Zakar András. A módszer lényege, hogy az őshonos facsemetéket és cserjéket igencsak közel ültetik egymáshoz, a zsúfoltság eredményeképp pedig a csemeték versenyezni kezdenek a napfényért és a tápanyagokért. A verseny győztese az, aki a legrövidebb idő alatt a legnagyobbat nő, így ezek a fácskák nagyon gyorsan kezdenek el növekedni: a tabáni kiserdő már több mint háromszor olyan magas, mint a telepítéskor! Ez volt az első Miyawaki-erdő, de korántsem az utolsó. Azóta már városszerte több helyen találkozhattok ilyen telepítéssel, például tavaly decemberben ültettek egyet a Nehru-parton, az Andor utcában is van három kétesztendős erdőfolt, vagy a Zsigmond téren is megfigyelhettek egy másfél éves erdőcskét.

Boldog születésnapot kívánunk kiserdőnek, nőjön még nagyobbra és kövesse sok – sok hasonló projekt! Mint megtudhattuk, szeretettel várják a komoposztálni vágyókat, a városi kertészeket, a méhlegelő, a rovarhotel és a közösségért és környezet védelméért tenni akarókat, hogy egy minél zöldebb és élhetőbb Budapestet hozzunk létre közösen! Adásunkat megnézhetitek a NUXON csatornáján.

Forrás: FŐKERT

Fotó: FŐKERT

A Zöld Kör – Budapest a világ zöld városai között bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

„Gyermekim a jövőt jelentik és azt a felelősséget, hogy mi tehetünk azért, hogy egy jobb jövőkép alakuljon ki, akkor tennünk kell a magunk szintjén – felelősséget érzek, hogy tegyek érte, a magam szintjén. Nem a világmegváltás az első cél, hanem amit én tehetek akár magánszemélyként, akár mint banki vezetőként, akár fenntarthatósági témában.”

Bolyán Róbert, hisz az élethosszig tartó tanulásban, a tudásmegosztásban és az egyéni felelősségben. Mesélt karrierútjáról: gépészmérnök, pénzügy és kereskedelem, jog, mesterszakos tanár… 26 éve a banknál, üzletkötőként kezdte és egy szépen ívelő karrierúttal jutottunk el idáig.

Az egyéni felelősség az, amikor dönthetek valamiről, akár mint vezető, akár mint egyén, akár családi szinten, amikor választás előtt állok jól döntsek. – Huber Anikó házigazdánk szintén nagyon fontosnak tartja, hogy nem háríthatjuk el a felelősségünket, igenis rajtunk is múlik.

Döntenünk kell és kell, hogy legyen elképzelésünk. Ma mindenki feláldozza rövidtávú céljainkért a hosszú távú célokat. Azaz bár tudjuk, hogy mi lenne jó nekem, vagy nekünk hosszú távon eltűnnek, fikciók maradnak, mert az azonnal vágyak felülírják. A fenntarthatóság pedig hosszútávú gondolkodást igényel. Már nem azt kell bizonygatnunk, hogy baj van, hanem hogy cselekednünk kell. Mit tehetünk? A szakember fenntartható visszavonulásról beszél és mi is mélyen egyetértünk véleményével, hogy a fenntartható fejlődés gondolata nem fenntartható. Emberi lényünkből fakadóan a mindig többet és többet akarunk, de tudunk -e lemondani? Sok változásra van szükség, hogy a jövő optimistább legyen, mint amit tudósok előre jeleznek 2050-re akár, ami már csak jó 25 év és még a mi életünket is érint, de főleg gyermekeink életútjára lesz nagy hatással. Hogy hogyan segíthetünk őket? Hogy mit jelet ez a banki gyakorlatban?

Mi az UniCredit Banknál nemcsak tesszük, de beszélünk is róla: nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy az ESG egyes területeivel kapcsolatos tudásunkat ne csak folyamatosan gazdagítsuk, de meg is osszuk másokkal. Hiszen minél többet tudunk a fenntarthatósági területről, annál hatékonyabban tehetünk azért, hogy egy élhetőbb jövőt teremtsünk – egymással összefogva. – ez lehet az egyik megoldás kihívásainkra a szakember szerint és szerintünk is. Hallgassátok meg a teljes beszélgetést a NUXON csatornáján.

A Fenntarthatatlanság vagy fenntarthatóság bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Fenntarthatóság, mint fogalom egy teljesen új szemlélet, de mindent áthat – ezzel a mindenki számára közös érték mentén indult a beszélgetés. Környezetvédelem, megújuló energiaforrások és infrastruktúrafejlesztés – Grónay Andrea ügyvezető fő tevékenységeiről mesélt, külföldi kitekintéssel, hazai adaptáció és az elmúlt 20 év távlatában. A szemléletformálás fontosságát emelte ki –

„Tudatosabbnak kell lennünk,
védenünk a környezetünket ahhoz,
hogy fel tudjunk zárkózni.”

A vállalatok és vezetőik nem önmagukban fejleszthetőek, működésükre, létezésükre és az értékrendjükre, ami mentén irányítanak maximálisan hat a közvetlen környezetük – ez egy nyílt rendszer, nem tudjuk a társadalmi, környezeti, gazdasági és politikai folyamatokat kizárni, amiben működik a szervezet vagy egy közösség. – egészítette ki saját gazdasági és társadalmi fókuszával Majoros Zsuzsanna szakmai igazgató.

A KDMFÜ elsődleges célja a Közép-Duna Menti Térségi Fejlesztési Tanács munkaszervezeti feladatainak széleskörű ellátása, információk biztosítása a térség települései számára, üzleti és kulturális kapcsolatok erősítése, valamint nyilvánosság biztosítása a térségben zajló fejlesztésekről, innovációkról. Fontos céljuknak tekintik továbbá, hogy a gazdasági növekedést minél több eszközzel sikerüljön támogatni, és – a térség adottságait és igényeit figyelembe véve – pályázati források elérését, innovatív projektek megvalósítását, valamint a működő vállalkozások további fejlődési lehetőségeit biztosítsanak. A bővülő infrastrukturális kapacitásoknak a hosszabb távon történő kihasználása, a fejlesztési eredmények funkcióinak fenntartása, új befektetési lehetőségeknek a térségbe vonzása hosszú távú célként jelenik meg a fejlődés szempontjából. – mutatták be a szervezetet Huber Anikó műsorvezetőnk kérésére színes történeti háttérrel.

Akkor tudunk a fenntarthatóság kapcsán is jövőbeni fejlődésről beszélni, ha ennek megfelelő terveink vannak. Ezért is fontos, hogy ez települési és térségi szinten is megjelenjen – tudnunk kell, hogy mit akarunk elérni és hogy mit kell ahhoz fejleszteni. – hívta fel a figyelmünket a szervezet vezetője erre a kulcsfontosságú tényezőre, amit Márton Ferenc kollégánk azzal egészített ki, hogy

„A települések hatásközpontok.”

Hallgassátok meg a NUXON csatornáján a további érdekes gondolatokat a közösség erejéről, ami az egyik kulcs fenntarthatósági céljaink eléréséhez.

Fotó: KDMFÜ

A Fenntartható települések, fennmaradó közösségek bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.

Az alapítók egymás fejlődését és sikerét támogató, a felelős és etikus üzleti élet mellett elhivatottan cselekvő tudatos vállalkozók közössége. Ebben, a most formálódó és erősödő témában úgy tudunk sikeres és hatékony változásvezetőkké válni, ha magunkat folyamatosan fejlesztjük és egymást támogatjuk.

Az FVK egy ismert és elismert közösséghez tartozás révén kíván inspirációt és naprakész tudáshoz hozzáférést, kapcsolatépítési lehetőséget, gyakorlati és vállalkozói képességek fejlesztéséhez eszközöket és módszereket adni. A nélkülözhetetlen információk átadása, a tudásmegosztás, a közös gondolkodásra és felelős cselekedetekre való motiválás, tetteink hatásának tudatosítása mind a társadalomra, mind a környezetre, mind a gazdaságra teljes értéklánc mentén, és mérhetően mindannyiunk érdeke. Meg kell mutatnunk, hogy a közösségnek ereje van és hogy senkit sem hagyunk hátra!

Mint a globális kihívások és a hazai helyzet folyamatosan változunk mi is és igyekszünk a lehető leghatékonyabban segíteni rendszeresen megszervezésre kerülő kiváló szakmai fórumok, kerekasztalbeszélgetések, tudásmegosztó estek, érdemes konferenciák, közösségi akciók, edukáció, tréningek, oktatások segítségével közös és biztos értékek létrehozni.

Célunk, hogy tagjaink aktív kezdeményezésével és közreműködésével, önszerveződő és nyitott közösségként, elismerve a fenntarthatóságért tett szakmai és gyakorlati erőfeszítéseket, folyamatosan erősítsük magunkat, egymást és a szakmát, amihez tartozunk. A VOSZ égisze alatt szeretnénk minél több pozitív változás indulásának biztos alapot teremteni és a fenntartható fejlődési célok eléréséért együtt dolgozni:

1. körkörös gazdaságra való törekvés, környezetbarát termékek és szolgáltatások elsődlegessége
2. Energiahatékonyság fejlesztése
3. Hulladék megelőzés, -csökkentés és újrahasznosítás előtérbe helyezése
4. Felelős beszerzési gyakorlat kialakítása, preferálva a környezetbarát és etikus beszállítókat
5. Munkavállalók fenntarthatóságra nevelése és tudatosságuk növelése ezen a területen
6. Társadalmi szerepvállalás és közösségi támogatás
7. Zöld technológiák és innovációk támogatása és bevezetése
8. Környezeti tanúsítványok megszerzése és fenntartása
9. Fenntarthatósági célokat és mutatókat beépítése a vállalkozás stratégiájába és teljesítményértékelésébe
10. Rendszeres fenntarthatósági jelentések készítése és nyilvánosságra hozása

A Fenntarthatósági Vállalkozók Közössége – Mi alakítjuk bejegyzés először Nuxon-én jelent meg.